A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Időutazás a földtörténeti múltba Tatán + videó

Tata, a festői környezetben fekvő város számos műemlékéről, történelmi látnivalójáról híres. A „vizek városa”, ahol a természeti és épített környezet egymásba fonódik. A város közepén, az Öreg-tó partján áll Magyarország legjelentősebb vízi vára, de itt ünneplik a vadludak érkezését is ősszel, hiszen a tó különleges madárpihenőhely. Kevéssé ismert viszont, hogy Tata legmagasabb pontja, a Kálvária-domb egy része valódi geológiai kuriózum, ahol igazi időutazást tehetünk a földtörténeti múltba. Földtani különlegessége abban is rejlik, hogy ezen a kis területen a földtörténeti középkor, a mezozoikum mindhárom időszakában (triász, jura és kréta) képződött kőzetek megtalálhatók.

2023. 08. 07. 5:25
Tata
Fotó: Facebook
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Tata városába érkező már messziről láthatja a 166 méteres tengerszint feletti magasságával a város kiemelkedő pontját, a Kálvária-dombot és a meredek, fehér sziklák ormán álló kápolnát, Schweiger Antal 1770 körüli alkotását. A kápolna közelében levő hatalmas, dinamikus kálváriacsoport is az ő munkája. A kápolna és az egykor sörétöntödeként működő kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi. A kápolnától keletre található az 1968-ban épített, a város vízellátását szolgáló 500 köbméteres víztorony. 

Tata
A tatai kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi. Forrás: Facebook

A tatai Geológus Kertben

A Kálvária-domb szépséges fehérségén kívül elragadja tekintetünket a vörös és szürke mészkő változatosan gazdag szín- és formavilága is. A domb egy része a geológiai és ősrégészeti értékei miatt 1958 óta kiemelt földtani természetvédelmi terület. A domb tövében hatalmas, míves székelykapu fogadja a látogatókat, melyet 2000-ben Cs. Kiss Ernő fafaragó népművész készített. Ez a kapu vezet be az 1994 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem kezelésében működő Geológus Kertbe. Ahogy ismertetőjükben írják: 1976-ban nyitották meg a természettudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára. 1991-től a terület Szabadtéri Geológiai Múzeumként is működik, ahol megtalálhatók Magyarország leggyakoribb hegyépítő kőzetei. A területen 1979-ig kőbánya működött, innen származnak például a tatai várhoz használt építőkövek. Az egyedülálló természeti és kultúrtörténeti érdekességeket, látványosságokat kínáló természetvédelmi területen a közel négy hektáros, parkosított, elhagyatott kőbányában százmillió év tengeri üledékes kőzeteit vizsgálhatjuk, de botanikai, kultúrtörténeti és bányászattörténeti (őskori tűzkőbányászati) látnivalókat is bemutatnak. A magyar tudomány kiemelkedő geológusa, Fülöp József professzor, az ELTE volt rektora 1975-től 1994-ben bekövetkezett haláláig végezte a Kálvária-domb geológiai, őslénytani, paleoarcheológiai kincseinek kutatását. 

Különleges élmény az ország egyik legszebb szabadtéri múzeumának ösvényein felfedezni a kőzeteket, ahol a földtani látványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló telepített botanikai gyűjtemény egészíti ki. A Szabadtéri Geológiai Múzeumot Varga Zoltán geológus szakvezetésével tekintettük meg. Megtudtuk többek között, hogy a Kálvária-domb az egyetlen hely Tata városában és szűkebb környékén, ahol építkezésre alkalmas, szilárd kőzetek bukkannak felszínre. Ezek egy részét hosszú időn keresztül kőfejtőkben bányászták. A kőbányákban és a letakarított kőzetfelszíneken nyomon követhető a terület geológiai fejlődése. A jura korú tűzkőrétegekbe mélyültek az ősember bányagödrei, amelyek közül kettő védőépületben tanulmányozható. A bányászat során tárult fel a termálkarszt eredetű Megalodus-barlang, amely egy repedéses zóna mentén jött létre. Nevét a mennyezetén kipreparálódott kagylómaradványokról kapta. A barlang fokozottan védett, a nagyközönség számára nem látogatható. A geológiai parkban nemcsak a területen előforduló kőzetekkel találkozhatunk, alsó szintjén hatalmas kőzettömbök, kőzetoszlopok mutatják be hazánk jellegzetes kőzetfajtáit.

Borítókép: A tatai Geológus Kert (Forrás: Facebook)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.