Időutazás a földtörténeti múltba Tatán + videó

Tata, a festői környezetben fekvő város számos műemlékéről, történelmi látnivalójáról híres. A „vizek városa”, ahol a természeti és épített környezet egymásba fonódik. A város közepén, az Öreg-tó partján áll Magyarország legjelentősebb vízi vára, de itt ünneplik a vadludak érkezését is ősszel, hiszen a tó különleges madárpihenőhely. Kevéssé ismert viszont, hogy Tata legmagasabb pontja, a Kálvária-domb egy része valódi geológiai kuriózum, ahol igazi időutazást tehetünk a földtörténeti múltba. Földtani különlegessége abban is rejlik, hogy ezen a kis területen a földtörténeti középkor, a mezozoikum mindhárom időszakában (triász, jura és kréta) képződött kőzetek megtalálhatók.

Fotó: Facebook

Különleges élmény az ország egyik legszebb szabadtéri múzeumának ösvényein felfedezni a kőzeteket, ahol a földtani látványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló telepített botanikai gyűjtemény egészíti ki. A Szabadtéri Geológiai Múzeumot Varga Zoltán geológus szakvezetésével tekintettük meg. Megtudtuk többek között, hogy a Kálvária-domb az egyetlen hely Tata városában és szűkebb környékén, ahol építkezésre alkalmas, szilárd kőzetek bukkannak felszínre. Ezek egy részét hosszú időn keresztül kőfejtőkben bányászták. A kőbányákban és a letakarított kőzetfelszíneken nyomon követhető a terület geológiai fejlődése. A jura korú tűzkőrétegekbe mélyültek az ősember bányagödrei, amelyek közül kettő védőépületben tanulmányozható. A bányászat során tárult fel a termálkarszt eredetű Megalodus-barlang, amely egy repedéses zóna mentén jött létre. Nevét a mennyezetén kipreparálódott kagylómaradványokról kapta. A barlang fokozottan védett, a nagyközönség számára nem látogatható. A geológiai parkban nemcsak a területen előforduló kőzetekkel találkozhatunk, alsó szintjén hatalmas kőzettömbök, kőzetoszlopok mutatják be hazánk jellegzetes kőzetfajtáit.

Borítókép: A tatai Geológus Kert (Forrás: Facebook)