Ezzel a szoborral Nagyvárad kulturális öröksége új alkotással gazdagodik, amely az elismert művész, Deák Árpád munkája – írták. Azt is közölték, hogy a Ronde Bosse Art Kft. képviselői kedden elkezdték az összeszerelési munkálatokat.
Zatykó Gyula, a polgármesteri hivatal magyar ügyekért felelős tanácsosa az MTI-nek elmondta, hogy a lovas szobrot darabokban vitték be a vár területére, egészben ugyanis nem fért volna be a szűk középkori kapun. Elmondta: az avatás időpontjáról a szobor tulajdonosaként a püspökség az önkormányzattal egyeztetve dönt.
A Maszol.ro szerint az egyik lehetséges időpont szeptember 12., mivel 1390-ben ezen a napon szentelték fel I. László király (1077–1095) első váradi szobrát, amelyet a kolozsvári Márton és György mesternek tulajdonítanak. Ezt 1660-ban a várat elfoglaló törökök beolvasztották.
A partiumi város alapítójaként tisztelt lovagkirály lovas szobrát a római katolikus püspökség és az önkormányzat együttműködésének köszönhetően állítják fel, a tervet tavaly februárban ismertette Böcskei László megyés püspök és Florin Birta polgármester.
Birta akkor úgy fogalmazott, hogy a szoborállítással történelmi igazságot tesznek a városalapító királynak, és Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák. Szent László öröksége a keresztény hit bátor vállalása, az európai identitás része – mondta.
Böcskei László hozzátette: a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni szeretnék.
Az 5,3 méter magas lovas szobor a Nagyváradon és Erdélyben több köztéri szobrot jegyző Deák Árpád alkotása, a bronzöntést Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban. Elkészültét a magyar kormány és a nagyváradi magyarság támogatta, erre több gyűjtést is szerveztek.
A Csonka-bástya és a fejedelmi palota között felállítandó alkotás lovon, fején koronával, a kezében harci bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Deák Árpád korábban elmondta: klasszikus, fenséges, spiritualizált Szent László-alakot igyekezett megmintázni.
A szobrot a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén, a Szent László téren szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi polgármester elvetette a nyolcezer kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinand román király szobrát helyeztette el. Így lett a vár a következő helyszín.
Az európai források alapján restaurált erődítmény a város fontos műemléke. Szent László itt építtette meg az első váradi székesegyházat, amely a lovagkirály temetkezőhelyéül szolgált, így zarándokhellyé vált, és kultusza hatására utóbb több magyar uralkodót is e helyen helyeztek örök nyugalomra.
