A Tapintható kiállítás létrehozói – az irodalmi múzeum és a Kézzelfogható Alapítvány – arra a feladatra vállalkoztak, hogy látók számára is érzékelhetővé tegyék: a látássérültek miként fogadhatják be a múzeumi tárgyakat, a műalkotásokat, hogyan érzékelik a világot, milyen információt ad nekik a világról a tapintás, hasonlít-e a tapintás útján létrejött világkép a valóshoz, mi a különbség a látás és a tapintás által létrehozott világok között.
Ha a látogató belép a kiállításra, a kalauza teljes sötétségbe borítja a termet, még mielőtt a tapintható tárgyakat bemutató terembe érnének. Oda ugyanis már kézen fogva vezetik.
Aztán ráteszik a kezét egy asztalra, mondván, a lapot érintve, azzal párhuzamosan bátran haladjon tova. A kiállított tárgyakat a másik kezével észlelheti az asztalon. Sok benyomás éri az így vakon közlekedő látogatót. Nemcsak a kisplasztikák, szobrok nagyságát, formáját érzi meg, hanem az anyagok keménységét, s hőmérsékletüket is. (Amit egy – A kiállított tárgyakhoz nyúlni tilos! táblához szokott – látó sohasem tapasztal meg.) A márvány és a fém hűvösebb, a textil, a fa melegebb. Előnyben vannak a figurális művek, az ember egy féltenyérnyiből felismeri, hogy egy krokodilt formáz. Amint az asztal végéhez ér a látogató, felkattintják a villanyt. Van nagy csodálkozás: amit régimódi tintatartónak gondoltunk, az egy absztrakt kisplasztika, és a két porcelánlabda: anya a gyermekével… A nagy különbség a szín, amit természetesen nem látunk a sötétben.
Az irodalmi múzeum a Déri Múzeum égisze alatt működik, amelynek igen gazdag az őszi programja. Továbbra is megtekinthető például a Cívisek világa várostörténeti állandó kiállítás. A Munkácsy-teremben látható remekműveket, a Krisztus-trilógia részeit új körítéssel élvezhetik a látogatók. Kedden, csütörtökön és szombaton bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetéseket tartanak, minimum tízfőnyi érdeklődő részére. A közbeeső napokon ezt zenekísérettel kötik egybe. Szintén nyitva tart az Erdély művészete a két világháború között című, a Böhm-gyűjteményből összeállított kiállítás is, amely jövő év január 21-ig látogatható. Csaknem eddig, december 31-ig nézhető meg a Színről színre Petőfi című múzeumpedagógiai tárlat, amely a költő életének három metszetét mutatja be. A megidézett korabeli helyszínek révén a nézők eljuthatnak a költő Debrecenjébe, amelyet bizony sokszor nem éppen pozitív hangon emlegetett. Ugyancsak eddig nézhető meg az Országgyűlési Múzeum és a Déri Múzeum közös rendezésű kiállítása, amelynek címe: Új világ hajnalán – Tisza István.
A cívis kelméket csak szeptember 17-ig láthatjuk a Déri Múzeum kávézójában, de másnap már egy debreceni helytörténeti konferencián vehetünk részt, amelyen a múzeum kiállításához is kapcsolható előadások is hallhatók lesznek a föld alatti Debrecenről, a szüfrazsettek mozgalmáról és egyéb témákról. Ez már a múzeumi ősz (idén szeptember 25-től november 12-ig tart) Déri-programjához tartozik. De addig még érdemes elmenni a Déri Múzeum elé szeptember 12-én, mert ezen a napon érkezik ide a Kiskőrösről a Petőfiről szóló vándorkiállítás autóbusza, amelyben megtekinthető az Átrepülök hosszában hazámon című gyűjtemény.
Borítókép: A Színről színre Petőfi kiállítás (Forrás: Facebook/Debreceni Irodalom Háza)
