A régészeti gyűjtemény állománya azért is gazdagodott, mert Debrecenben hatalmas beruházások folytak és folynak, és az utak, létesítmények alapozásánál kötelező a régészeti feltárás. Ennek eredményeképpen sok új lelet kerül a látogatók elé. Mindjárt az első teremben szembe találkozunk egy cölöpszerkezetű ház térbeli rekonstrukciójával, amelynek a maradványai ilyen munkálatok során kerültek napvilágra.
A megújult, interaktív kiállítás legfontosabb célja: hozzájárulni ahhoz, hogy a ma itt élő emberek, s a város látogatói megismerjék a városi polgárság, a cívisség mibenlétét és mentalitását.
Nemcsak arról van, szó, amit eleink sommásan így fogalmaztak meg: debreceni cívis az, akinek Basahalma és a Péterfia kapu között vágták el a köldökét. Előbbi egy, a város határában emelkedő kunhalom, a másik pedig Debrecen északi kapuja, amely után már a Nagyerdő következett.
Számos példa van arra, hogy a városba jövő, itt letelepedő hospesek, a hóstátiak éveik során igazi debreceni polgárokká váltak. A kiállítás egyik feladata annak a légkörnek a bemutatása, amely ezt lehetővé, sőt szinte elkerülhetetlenné tette. Annak az atmoszférának, amely nemcsak kialakította, hanem meg is őrizte azt a polgári életformát, azt a teremtő erőt, amely mindenben megmutatkozott, a mindennapi élettől a gazdálkodáson át a kultúrában, oktatásban és a vallásban. S ami jellemezte és megtartotta a várost az évszázadok során. Történetileg az 1848–49-es forradalom és szabadságharcig mutatja be a kiállítás a cívisváros életét.
A hat teremben olyan rekvizitumok is láthatók, amelyeket a régi debreceni családok mindennapjaikban használtak. Üzletek, patikák, műhelyek felszerelését is megszemlélhetjük.
Megismerkedhetünk olyan ősi debreceni mesterségekkel, mint a gubacsapás, azaz készítés, a tímárság (külön utcájuk volt művelőiknek: a Csapó és Tímár utca), a mézeskalácsgyártás. Utóbbi megelevenedik a kiállítás építése közben rendszeresen közreadott, és bármikor megtekinthető videóinterjúkban is, hiszen a város művészeti és közéleti szakemberei társaságában egy mai mester, Radics László is beszél a munkájáról. A többiek a tankcsapdás Lukács Lacitól, Papp László polgármesterig arról vallanak, mit jelent nekik a debreceniség, a cívis életérzés.
A tartalmi elemeken kívül természetesen az állandó kiállítás kerete is megújult. Máshova kerültek a belső falak, új vitrineket állítottak be, de felújították az elektromos hálózatot, a szellőztető rendszert és a klímaberendezést is, amely állandó hőmérsékletet és páratartalmat ad a kiállítási tárgyak megóvása érdekében.
A megújult kiállítás ünnepélyes átadása június 21-én lesz, míg a nagyközönség számára a Múzeumok éjszakáján válik megtekinthetővé a Cívisek világa a debreceni Déri Múzeumban.
Borítókép: A megújult kiállítás plakátja és bejárata (Forrás: dehir.hu)
