Tóth Endre A koronázási palást című, gazdagon illusztrált könyve azért is különleges, mert a koronázási palást valamennyi itt közölt reprodukciója a Magyar Nemzeti Múzeumban 2022-ben végzett teljes felületű, nagy felbontású digitalizálás felvételein alapul. A fotók minden eddigi reprodukciónál részletgazdagabb és valósághűbb képet nyújtanak a palást alakjairól. A könyv további illusztrációin az első ezredforduló időszakának néhány látványos tárgya mellett a palást legelső újkori ábrázolásai – metszetek, rajzok, festmények – és néhány különleges, XX. századi fénykép is látható.
A koronázási palást kiemelkedik a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött műtárgyak sorából.
Jelentősége azonban messze felülmúlja egy ritka és értékes műtárgyét: az egyetlen olyan ismert tárgy, amely minden kétséget kizáróan első, szentként tisztelt királyunkhoz köthető.
Épp emiatt válhatott a Szent István király és Gizella királyné által adományozott miseruhából koronázási palásttá, koronázási jelvényként pedig nemzeti ereklyévé. A históriák szerint I. István király felesége, Gizella a saját kezével hímezte 1031-ben, azon Krisztus, Szűz Mária, számos szent, apostol és próféta mellett a királyné, Imre herceg és természetesen Szent István képe is látható.
A koronázási palástról legutóbb húsz évvel ezelőtt készült önálló kötet. A most megjelent, számos nagyszerű illusztrációval kísért könyv kimondottan a nagyközönség számára íródott, és szerzője,
Tóth Endre a koronázási jelvényekkel, köztük a palásttal kapcsolatos több évtizednyi kutatását összegzi benne lényegre törően és közérthetően.
Az olvasó végigkísérheti a palást útját a miseruha készítésétől a koronázási szertartásokban játszott szerepén át kalandos sorsáig, végül hazatéréséig és múzeumba kerüléséig. A szerző külön fejezeteket szentel az eredeti miseruha ábrázolásainak, az ezek szerkezetét meghatározó koncepciónak, és választ keres arra kérdésre is, hogy milyen események, megfontolások állhattak a miseruha készítése és felajánlása mögött.
Borítókép: A palást a magyar történelem során többször is veszélybe került, ám ma már méltó helyen pihen (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)
