Megmentett történelem

A Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően születik újjá a Budavári Palotanegyed. Az újraépített épületek pedig nemcsak a nemzeti kulturális örökség szempontjából fontosak, hanem új funkciójukat megtalálva – például kiállítási tér, étterem – és sokszínű programkínálattal a turisták számára is vonzóbbá válhatnak, a látogatók megismerkedhetnek a negyed csaknem nyolcszáz éves történetével. A fejlesztési és turisztikai programról, továbbá a kulturális eseményekről kérdeztük Sikota Krisztinát, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettesét.

20230608 Budapest Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– A Budavári Palotanegyed újjáépítése évekkel ezelőtt kezdődött el a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Milyen állapot jellemezte az építés előtti időszakot, hol tart ez a folyamat?

– A 2019-ben elindult Nemzeti Hauszmann Program valójában a Nemzeti Hauszmann Terv folytatása. A II. világháború után nemcsak a Budavári Palota, hanem a Budavári Palotanegyed több emblematikus épülete – például a Vöröskereszt-székház, a József főhercegi palota, vagy éppen a Lovarda – is megsérült. S habár súlyosan rongálódtak ezek az épületek, mégsem voltak menthetetlen állapotban. Azonban a háborút követő időszakban lett volna lehetőség a helyreállításra, ez elmaradt és egyszerűen elbontották a megsérült épületeket. E döntés mögött egy ideológiai megfontolás húzódott meg: mindent, ami az Osztrák–Magyar Monarchiára és az arisztokráciára emlékeztet, azt el kellett tüntetni. Ennek megfelelően inkább a palota középkorra fókuszáló átalakítása kezdődött el. Példának okáért még a homlokzatról is eltűnt minden olyan díszítőelem, mely azt az úgynevezett Hauszmann-kori állapotot idézte volna. De a kupolát szintén egy sokkal egyszerűbb formában állították helyre a második világháború után, s lekerült róla a Szent Korona mása is. Úgyhogy a Nemzeti Hauszmann Program célja az, hogy a Budavári Palotanegyedet és benne a palotát a Hauszmann-kori állapotában állítsa helyre. 

Az elmúlt években már látványos eredményeket értünk el: újjászületett a Lovarda és a Főőrség épülete, de három emblematikus helyszín megújítása még folyamatban van: a József főhercegi palota, az egykori Vöröskereszt egylet székháza, valamint a Honvéd Főparancsnokság. Az újjáépítéssel jól haladunk, mindegyik elérte szerkezetének legmagasabb pontját, így megtarthattuk azok bokréta-ünnepségét is. 

Fontos mérföldkő volt a Szent István-terem újraalkotása, mely pedig annak a díszteremsornak a része, ami Hauszmann Alajos korában épült és Európa második leghosszabb amfiládja volt – a versailles-i kastély után. Hauszmann a nagy magyar uralkodóházaknak szentelte a dísztermeket, ezzel is emléket állítva nekik. Az Árpád-ház kiemelkedő alakjait felvonultató Szent István-terem már akkor az egyik legfontosabb helyiség volt, hiszen a magyar iparművészet csúcsteljesítményének számított. Nem is csoda, hogy A párizsi világkiállításon – 1900-ban – egy Grand prix-díjat is magáénak tudhatott, ami a nemzetközi szakmai rendezvény egyik legrangosabb elismerése. E díszterem teljesen megsemmisült a háborúban és csak egyetlen eredeti darabja maradt meg. Az újraalkotás során apró lépésekben, elemenként kellett haladni. A hiteles helyreállításban óriási segítség volt az a darab Zsolnay-kerámia, amely egykor a terem kandallóját alkotta. Ugyanis amikor a palota romjait annak idején eltakarították, egy kislány megtalálta a szóban forgó színes csempedarabot, amelyet haza szeretett volna vinni. S mivel az édesapja ott dolgozott, engedett a gyermeke kérésének. Ezt követően évtizedeken keresztül őrizték ezt a darabot s amikor a hölgy megtudta, hogy megkezdődött a Szent István-terem rekonstrukciója, odaadta a szakembereknek nemcsak a kályha, de a terem rekonstrukciójában egyaránt mérföldkőnek számító darabkát. Ennek színeiből ugyanis – a fényképek segítségével – a terem díszítésére, berendezésére is tudtak a mesterek következtetni. Éppen ezért nagy kihívás és többéves kutatómunka eredménye az, hogy egyáltalán a történészek és művészettörténészek elkezdhették a tervezést. 

Sikota Krisztina: A Nemzeti Hauszmann Program célja az, hogy a Budavári Palotanegyedet és benne a palotát a Hauszmann-kori állapotában állítsa helyre (Fotó: Kurucz Árpád)

– A fejlesztési- és felújítási program turisztikai értékét mutatja, hogy Budapest – és azon belül a Budavári Palotanagyed számos épülete – a tekintélyes amerikai lap, a Time által minden évben összeállított, A világ legnagyszerűbb helyei című listáján szerepel idén. Mit jelent felkerülni egy ilyen illusztris listára? 

–Valóban, a neves összesítésben külön szerepelt most a Budavári Palotanegyed több megújult helyszíne: a Szent István-terem, a Karakas pasa tornya és a Főőrség épülete is. Nagyon örülünk, hogy a Nemzeti Hauszmann Program nemcsak a magyarok, de a külföldiek figyelmét is felkeltette. A Time újságírói állítják össze ezt az ajánlót, akik megfordulnak szerte a nagyvilágban, s ők nevezhetnek csak desztinációkat. A végleges ötvenes listát pedig a szerkesztőség állítja össze. 

A lap különszáma körülbelül ötvenmillió példányszámban jelenik meg, ez pedig már turizmusszakmai szempontból is izgalmas, hiszen a turisták, valamint az utazásszervezők folyamatosan keresik az újabb és újabb helyszíneket, ahova érdemes ellátogatni.

– Nemzeti és turizmusszakmai aspektusból miért lényeges a többéves rekonstrukció? 

– Nekünk, magyaroknak a Budavári Palotanegyed újjáépítése érzelmileg, a nemzeti büszkeség szempontjából is fontos dolog: visszaállítjuk azt, amit korábban értelmetlenül elpusztítottak és tönkretettek. Az újjáépítéssel begyógyíthatjuk azt a sebet, melyet a rombolás ejtett. 

Turizmusszakmai szempontból pedig azért jelentős, mert évente több mint négymillió turista fordult meg a budai Várban a koronavírus előtti időszakban. Ám egy felmérésből megtudtuk, hogy viszonylag kevés időt – átlagosan negyven percet – töltenek el itt. Ezen is változtatni szeretnénk, szeretnénk, ha több érdemi időt töltenének a palotanegyedben. A maradásra, majd a visszatérésre ösztönözzük a látogatókat, a célunk az, hogy ez a városrész visszanyerje azt a hívogató megjelenését, amely a századfordulón jellemezte. 

– Tehát új funkciókat kaptak az épületek?

– Ahhoz, hogy a turistákat maradásra ösztönözzük, mindenképpen szükséges bővíteni a szolgáltatási lehetőségeket. Mindegyik újjászületett helyszín új funkciót kap, a Főőrség épületében étterem és kávéház nyílt, ahol a berendezés, az atmoszféra is a királyi testőrséget idézi meg, az emeleten pedig a testőrségek történetét bemutató kiállítás is látható. A szintén eredeti formájában újjáépített Lovarda belül egy XXI. századi rendezvényhelyszín technikájával rendelkezik, és ma Budapest egyik legkedveltebb rendezvényhelyszíneként működik: konferenciáknak, esküvőknek, valamint koncerteknek ad otthont.

– Milyen egyéb programok közül választhatnak az érdeklődők?

– A Várkapitányság szervezésében kínált tematikus Budai Vársétákon a Vár több mint nyolcszáz éves történetét mutatjuk be magyar és angol nyelven. Ezek az események segítenek abban, hogy az érdeklődők jobban megismerkedjenek a magyarság, illetve a palotanegyed történetével, s olyan helyekre is beléphetnek a látogatók – például a palotakupola vagy éppen a nádori kripta –, ahová más alkalommal nem juthatnak el. Tematikai sokszínűség jellemzi ezeket a programokat is: népszerű az Erzsébet királyné alakja köré szervezett sétánk, de a budai Vár területén élt zsidóság történetét is bemutatjuk.

Ám nemcsak a felnőttekkel, de a gyerekekkel szintén próbáljuk megismertetni a palotanegyed kincseit. Megszólítjuk az egészen kicsiket, de az iskolás korosztályt is, megmutatjuk nekik, hogy büszkék lehetnek erre a kulturális örökségre.

A Várkert Bazár kulturális programkínálata is igen sokrétű: a tánc, a színház, a mozi, az irodalom és a zene találkozik a legkülönbözőbb műfajokban és produkciókban. A már ismert programjainkkal új helyszíneket is belakunk a Budavári Palotanegyedben. A Várkert Irodalom című sorozatunk is népszerű. De több zenei rendezvénynek – például az Electric Lounge-sorozatnak – ad otthont a Neoreneszánsz kert is.

A Várkert Bazárban, a kertbe vezető rámpán az elmúlt évhez hasonlóan egy kis Balatont csempészünk a Duna-partra. Tavaly a hetvenes-nyolcvanas években használt tárgyakból állítottunk össze egy tárlatot, ahol bemutattuk a hozzájuk kapcsolódó történeteket is. Idén 100 év szezon címmel a balatoni építészeti emlékeink kerültek fókuszba: archív fotókat és ma készült fényképeket állítottunk egymás mellé, s arra kerestük a választ, az adott épületek miként néznek ki a megváltozott környezetben. Két, a palotanegyedhez is kapcsolódó fontos épülettel ismerkedhetnek meg a látogatók. Az egyik a Hauszmann Alajos tervezte balatonfüredi Stefánia Yacht Klub épület, a másik pedig József főherceg balatoni nyaralója.

– A közeljövőben milyen eseményekre várják a látogatókat?

A nyári programkínálathoz tartozik még a Múzeumok éjszakája országos programsorozat, melyhez idén is örömmel csatlakozott a Budavári Palotanegyed. Látogatható lesz természetesen a Szent István-terem, a balatoni kiállításunk, de számos családi eseménnyel is készülünk. A tervezd meg, építsd meg! című programon például a gyermekek épületeket modellezhetnek.

Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját is számos programmal ünnepeljük: szerveztünk már kiállítást és táncelőadást, most pedig Ferenczi György, az 1ső Pesti Rackák és a Modern Art Orchestra nagyszabású július 21-ei Petőfi-koncertjére invitáljuk a látogatókat.

Borítókép: Sikota Krisztina (Fotó: Kurucz Árpád)