A budai Várnegyed királyi palotájára feltekintve érdemes felidéznünk a kiváló építész, Hauszmann Alajos nevét, aki ugyancsak Budán született 1847. június 9-én – írja közösségi oldalán a Magyarságkutató Intézet.
Fotó: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1914/17
Mint írják, Hauszmann eleinte festészetet tanult, építészeti tanulmányait tizenhat éves korában kezdte meg, és még ebben az évben kőművessegédként vállalt szerepet a Magyar Tudományos Akadémia palotájának építésében. Mesterei ösztönzésére Berlinben, majd Olaszországban tanult tovább, és egyre több önálló tervvel jelent meg.
Első önálló munkája a neoreneszánsz stílusú Erzsébet téri Kioszk volt 1873-ban, amely később beépült az 1960-ban lebontott Nemzeti Szalonba. Nevéhez fűződik a Duna-parti Tüköry-palota, és sorban kerültek ki keze alól a szebbnél szebb, olasz reneszánsz elemeket tükröző épületek, amilyen a Technológiai Iparmúzeum vagy a Törvénykezési Palota.
Az amerikai felhőkarcolókra emlékeztető, eklektikus stílusú New York-palota az akkori Pest legmagasabb épületeként már a világvárosi polgárok számára készült. 1891–97 között épült a régi Igazságügyi Palota (ma a Kúria épülete), amely hosszú időn át a Néprajzi Múzeumnak ad otthont.
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára
A budai királyi vár tervezésének és az építkezés művezetésének feladatát Ybl Miklós halála után Hauszmann kapta meg. A krisztinavárosi szárnyat Ybl tervei alapján fejezte be. A dunai oldal bővítésének alapkövét 1896-ban tették le, az északi szárnyépületet a Szent György térig meghosszabbította, így egy Országháznál is nagyobb, szimmetrikus együttes jött létre.
A Műegyetem épületében nemcsak oktatta az építészet tudományát, hanem a nagyobb főépületet is ő tervezte meg. Hosszú és sikeres pályafutása elismeréseként 1922-ben a Műegyetem tiszteletbeli doktora lett, 1924-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjának választotta.
Hauszmann Alajos 67 éves korában vonult vissza tanári és építészi működésétől. 1926. július 31-én hunyt el Velencén.
Borítókép: Hauszmann Alajos egyik fő műve, a budai királyi palota 1930-ban (Fotó: Fortepan/Tehtube)
