Immár harmadik alkalommal rendezték meg azt a gálát, amely során a 89 tagú Hungarikumok Gyűjteményének azon 11 tagját illették elismeréssel, mellyel a gyűjtemény 2019 és 2023 között gyarapodott – számolt be az eseményről a Baon.hu. Hungarikum lehet minden olyan kiemelésre méltó, a magyarság csúcsteljesítményének tekinthető érték, amely egyedi, különleges és minőségi. A folyamatot bárki kezdeményezheti, így jön létre a nemzeti értékké, majd a kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánítottak listája. Hungarikumnak viszont csak azt nevezhetjük, amit az erre kijelölt bizottság is elfogad: így jön létre a Hungarikumok Gyűjteménye.
Hungarikum díjas lett:
- a dobostorta,
- a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely,
- a Felső-Tisza-vidéki beregi keresztszemes hímzés,
- a klasszikus magyar szablyavívás,
- a tiszavirág és tiszavirágzás,
- a Magyar népmesék rajzfilmsorozat,
- a vallásszabadság törvénye,
- a karikás ostor,
- a szentesi paprika,
- a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében, és
- a szőregi rózsatő.
A díjakat az egyes területek képviselőinek Nagy István agrárminiszter, V. Németh Zsolt miniszterelnöki biztos és Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere adta át.
Nagy István agrárminiszter köszöntőjében hangsúlyozta, hogy akik díjat vettek át, és a közönség soraiban ültek, különleges emberek, mert egy kérdés vezérli az életüket: mit tehetnek a magyarságért, a megmaradásunkért?
A miniszter arra is kitért, a hungarikumok egy nemzet közösségéről, az álmainkról, a gondolkodásmódunkról, a kreativitásunkról, a lelki tevékenységünkről, a szorgalmunkról és nem utolsósorban a minőség iránti igényükről szól. Valami olyasmit mutatnak meg a jellegzetes magyar karakterből, ami a teljesítményünket is dicséri. Kifejtette:
a helyi, települési, vármegyei, tájegységi, ágazati értéktárakban, a Magyar Értéktárban és a Hungarikumok Gyűjteményében jól megfér egymás mellett az élelmiszer és a népművészeti hagyaték, a természeti, kulturális, épített környezeti érték egyaránt.
– Jelenleg 89 hungarikuma, 152 kiemelkedő nemzeti értéke, 19 vármegyei értéktára, hét külhoni nemzetrész értéktára van hazánknak, és több mint 12 ezer települési értéket tartunk nyilván. Az Agrárminisztérium 2012 óta több mint ezer olyan hazai, Kárpát-medencei külföldi rendezvény szervezésében, finanszírozásában vett részt, amely a hungarikumok bemutatására, népszerűsítésére jöttek létre. Így több mint nyolcmillió ember ismerkedhetett meg ilyen módon a hungarikumokkal, nemzeti értékeinkkel – támasztotta alá számokkal is gondolatait Nagy István.
A miniszter szerint a díj arra emlékeztet bennünket, hogy féltő gonddal óvjuk és védjük identitásunkat, hagyományainkat, kultúránkat, mert ez a megmaradásunk alapja.
Kecskemét polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia beszédében kiemelte, a városban is egyre több a hungarikum, a Helyi Értéktárban pedig több mint kétszáz értéket tartanak nyilván. A válogatás alulról építkezik, így például bárki adhat le javaslatot arra, hogy mi kerülhessen be a helyi tárakba. Hungarikum viszont csak az lehet, ami a városi és regionális tárból bekerült a megyeibe, ezt követően pedig a Magyar Értéktárba.
