Az Uránia február végétől április végéig tartó új sorozatának célja, hogy bemutassa a mozi láthatatlan, de annál fontosabb zenei világát. A különleges vetítéseken többek közt olyan kérdésekre keresik a választ a szervezők, hogy hányféle módon kerülhetnek zenék egy filmbe vagy hogyan segíti egy mozgókép zenei világa a nézők és a történet kapcsolatát.
A több mint harminc alkalomból álló, közönségtalálkozókkal, filmslágerkoncerttel és élőzenés némafilmvetítéssel is kiegészülő vetítéssorozat a stílusok és megközelítésmódok sokféleségére koncentrál, és egy 110 éves ívet jár be, ugyanis a nyitó és a záró előadáson a legkorábbi magyar egész estés filmek kerülnek mozivászonra.
Február 27-én Kertész Mihály A tolonc című, 1914-es filmjével indul a sorozat. A Casablanca világhírű rendezőjének erdélyi tájakon forgatott korai munkája, amely egy cselédlány története, 2006-ban New Yorkban bukkant elő, és hosszas restaurálási folyamat után, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően kerülhetett újra közönség elé. A moziban ritkán látható alkotás szimfonikus zenéjét a 2014-es centenáriumi bemutatóra Pacsay Attila szerezte, a februári vetítésen is ez szólal meg felvételről. A zeneszerző, aki olyan rendezők alkotótársa, mint Gárdos Péter, Szabó István és Koltai Lajos, személyesen is jelen lesz, sőt az este folyamán részt vesz a Semmelweis vetítésén is, amelynek zenéjét szintén ő jegyzi.
Az április 30-áig, a magyar film napjáig tartó sorozat a magyar filmkincs fontos darabjaival indul. Az első alkalmak egyikén, március elsején a Meseautó kerül műsorra frissen felújított hanggal.
A vetítés vendége Bőhm Dániel hangmérnök, aki a hangrestaurálás, hangmanipulálás mesterséges intelligencia adta lehetőségeiről mesél.
Március 4-én az analóg technika kerül előtérbe, ekkor filmszalagról vetítik Ábrahám Pál 1937-es dzsesszoperettjét, a Vaszary János rendezte 3:1 a szerelem javára című filmet.
A premierek között március 12-én a Lefkovicsék gyászolnak című filmet lehet megtekinteni. Ezen a vetítésen Márkos Albert zeneszerző és zenésztársai vesznek részt, majd közönségtalálkozóra várják az érdeklődőket.
A folytatásban több külföldi produkció is műsorra kerül. Az Oscar-díj átadás hétvégéjén a zenei és hang kategória jelöltjeié lesz a főszerep, majd olyan filmklasszikusok jönnek, amelyekhez emigráns magyar művészek írták a zenét. Közülük elsőként, március 13-án A nagy ábránd című háborúellenes Renoir-dráma lesz látható Jean Gabinnel a főszerepben és Joseph Kosma zenéjével.
A kínálat egyik élőzenei különlegessége március 27-én a Hot Jazz Band filmslágerkoncertje, A magyar film hőskora, amely a dzsesszkorszakba, a magyar filmvígjáték aranykorába viszi vissza a közönséget. A Bényei Tamás vezette formáció olyan örökzöldeket szólaltat meg, mint a Halló Baby, az Egy kis édes félhomályban vagy a Mindig az a perc. A zenék történetébe és a hozzájuk kapcsolódó filmek kulisszatitkaiba a korszak kutatója, Kurutz Márton, a Filmarchívum munkatársa avatja be a nézőket.
Április 30-án, a magyar film napján filmkoncerttel zárul a sorozat. Ekkor élőzenei kísérettel érkezik a pár éve Amszterdamban megtalált, majd Magyarországon felújított, 1914-es Munkászubbony című film, amelyet a Dódi karrierje című bohózattal együtt vetítenek. Mindkét filmet Bródy István rendezte, az operatőr pedig az a Zsitkovszky Béla, aki 1901-ben az Uránia első technikusa, mozigépésze is volt. A Munkászubbonyt Káel Norbert dzsesszzongorista kíséri saját kompozíciójával, a Dódi karrierje alatt pedig Szabó Ádám harmonikaművész játszik majd.
A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
Borítókép: A Lurdy mozi (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)
