Nagy István, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, az ünnepi szentmisét követő beszédében a nyugat-európai templomok sorsáról adott szomorú képet: keresztény templomokat zárnak be vagy alakítanak át bevásárlóközpontokká, mecsetekké.
A pusztítás mértéke felfoghatatlan, lelki és fizikai értelemben egyaránt
– fogalmazott.
Ugyanakkor a miniszter örömtelinek nevezte, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területein templomok újulnak meg kormányzati támogatásokból, hozzátéve, a templom mindig a jövő üzenetét hordozza. Leszögezte, Magyarországot csak arra a keresztény kultúrára tudjuk építeni, amely ezer éven át megtartotta az országot.
Csak ez a kultúra teszi lehetővé, hogy ne csupán mi, hanem gyermekeink, unokáink is szabad, szuverén országban élhessenek itt, Európában
– fűzte hozzá. Nagy István szólt arról is, hogy Kimlét a Mosoni-Duna kettéválasztja, az ott élők mindennapjait mégsem a széthúzás, hanem az összefogás határozza meg.
Magyarok, horvátok és németek évszázados békés együttműködése teszi igazán virágzóvá a községet
– emelte ki.
A horvátkimlei Szent Mihály-templom külső felújítására a Magyar falu programban nyertek 15 millió forintot, míg a Szent Mihály-főoltár és a Szent József-mellékoltár restaurálását kilencmillió forint adományból tudták megvalósítani. A magyarkimlei plébániát szintén a Magyar falu program támogatásából újították fel az elmúlt két évben, 23 millió forintból. Az egyházi rendezvények mellett az épület a Német Önkormányzati Kórus próbáinak is helyet ad. A közelmúltban négy út menti kereszt is megújult Kimlén. A horvát nemzetiségi önkormányzat 1,2 millió, a német nemzetiségi önkormányzat pedig 1,6 millió forint állami támogatást kapott. Az összegekből a horvátkimlei településrészen a templom mellett álló kereszt és a Mersich-síremlék, Magyarkimlén a templom melletti kereszt és a Franauer-kereszt szépült meg – mondta, hozzátéve, hogy a nemzetiségi önkormányzatoknak köszönhető a hársfánál álló Szentháromság-szobor és a temetők keresztjeinek felújítása is.
Mindez újabb bizonyítéka a keresztény kultúra megtartó és építő erejének
– hangsúlyozta Nagy István.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta, hogy a Magyar falu program részként az elmúlt év során több mint 1286 plébánia és lelkészség, valamint több mint 750, egyházi fenntartásban lévő temető újult meg. A feltámadás mutatja – mondta –, hogy a kereszténység milyen alapokon nyugszik, és bizonyítja, hogy nincs más érték a világon, amely így megállja a helyét, nem csak a múltban és a jelenben, hanem a jövőben is.
Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a templomokat élővé tegyék. Úgy fogalmazott, vissza kell utasítani minden olyan törekvést, amely az egyházat gyalázza, bele akar szólni az életébe. Vissza kell utasítani azokat a kijelentéseket, amelyek visszaidézik a kommunista diktatúra korát, amikor sok templomból elűzték a papokat, a szerzeteseket és a híveket – jelentette ki.
Fel kell ismerni, hogy a jóemberkedésnek mi a hatása és a határa, mikor kell felemelni a szavunkat határozottan és kőkeményen, és mikor kell tettekkel is megvédeni templomainkat
– tette hozzá.
Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a szentbeszédében egyebek mellett arról beszélt, hogy a keresztény ember a templomot rendkívül nagy becsben tartja, mert nemcsak a közös imádságok helye, hanem az eucharisztia megünneplésének és a szentségek kiszolgáltatásának helyszíne is.
Borítókép: A felújított horvátkimlei Szent Mihály-templom (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
