Budapest a jazzfőváros?

Immár harmadik alkalommal rendezik meg a Jazzfest Budapestet, a tavaszi jazzünnepet, amely 2024-ben április 27-től május 15-ig várja a műfaj szerelmeseit ingyenes szabadtéri és több helyszínes beltéri koncertekre. A szervezők nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy hamarosan a nemzetközi jazztérkép origójává teszik a magyar fővárost. Szerdán a hazai jazzszcéna egyik budapesti főhadiszállásán, a Jedermann Caféban hirdették ki a várható programokat.

Borbély Mihály, Mogyoró Kornél Fotó: Teknős Miklós

Kleb Attila, a fesztivál igazgatója az eseményen elmondta, hogy ha csak a mainstream médiát nézzük, akkor az látszik, hogy a zenészek stadionokban és arénákban lépnek fel, ezt viszont már a fesztivál helyszínei miatt is cáfolnia kell.

A jazzfest igazgatója, a kurátorok és Gáspár Máté (Fotó: Teknős Miklós)

– Mivel ebben a műfajban nincsenek nyelvi korlátok, ezért hisszük, hogy a jazz igazi nemzeti kulturális exportcikké tud válni. Amikor megálmodtam a fesztivált, annak koncepcióját, volt egy hosszú távú vízióm. Az élet ezt jó értelemben felülírta. Mindaz, amit öt-hat évvel későbbre vártam, már a második fesztivált követően megtörtént. Sorozatban érkeznek külföldről a megkeresések nevesebbnél nevesebb fesztiváloktól, amelyek szervezői partnerséget ajánlanak. Idén már több hazai zenekar is bemutatkozik a határainkon túlról Hollandiától Dél-Koráig, Olaszországtól Litvániáig  – emelte ki Kleb Attila, majd hozzátette, szerinte a jazz annyira varázslatos műfaj, hogy óriási lehetőségek vannak benne.

A programsorozat nyolc kulturális intézet – a Koreai Kulturális Központ, a Cseh Centrum, a brazil követség, az Olasz Kultúrintézet, a Cervantes Intézet, a Yunus Emre Intézet, a Camões Intézet és a holland nagykövetség – együttműködésben és támogatásával jöhetett létre. A Jazzfest Budapest kiemelt támogatója a Nemzeti Kulturális Alap, a Budapest Brand, a Renault, valamint Ferencváros, Terézváros, Józsefváros és Újbuda.

Gáspár Máté a Budapest Brand nevében hozzátette, szerinte a jazz fontos a magyar fővárosnak.

– Ez egy reprezentatív jazzfesztivál Budapesten, rengeteg munka van benne, hogy nemzetközi szinten is elnyerje azt a pozíciót, amit megérdemel. Ennek az egyik eszköze ez a rendezvény – utalt a távlati tervekre, amelyekben Budapest mint a jazz fővárosa foglalná el helyét a nemzetközi színtéren.
A Budapesti Tavaszi Fesztiválon is világszínvonalú programokat igyekeznek hozzáférhetővé tenni az érdeklődőknek.

Elárulta, a kurátorokkal a kezdetektől fogva nagy egyetértésben dolgoztak. Fontos tényezőként említette, hogy egyre több kerületi köztér van, amit behangosít majd a jazz. A Liszt Ferenc tértől kezdve a Rákóczi téren át a Bakáts térig több helyszínen is megismerkedhetnek az érdeklődők a műfajban rejlő csodákkal.

– Kíváncsi közönség gyűlik össze mindig, nagy, örömpillanatok ezek. Reméljük, idén is nagyot fog szólni! – bizakodott Gáspár Máté.

Kiemelte, a fesztivál fő üzenete az Európai Unióhoz való csatlakozás ünneplése, amelynek idén lesz húsz éve. Ehhez kapcsolódóan igyekeztek olyan programokat hozni, amelyek Európát kézzel foghatóvá és érzékelhetővé teszik a közönségnek.

– Április 30-án a Városháza parkban nemzetközi jazzgála lesz. Délután öt órától három koncert hallgatható ingyenesen, kiváló előadók részvételével. Reméljük, hogy sokan jönnek és felfedezik maguknak a jazz műfaját – mondta.

A szervezők abban bíznak, hogy néhány éven belül Budapest mint a jazz fővárosa ünnepelheti a műfaj világnapját.

A fesztiváligazgató elmondta, tavaly a fellépők húsz százaléka külföldi volt, idén az uniós csatlakozás huszadik évfordulója alkalmából ez az arány inkább negyven–hatvan százalék lesz a külföldiek javára. Rendkívül izgalmas programok várják az érdeklődőket, köztük szabadtéri ingyenes fotókiállítás, amelyen az elmúlt harminc év jazzfotósainak  legjobb alkotásait tekinthetik meg. Jövőre Gyémánt Bálint is csatlakozik a kurátorokhoz, aki szintén új színt igyekszik majd hozni a fesztivál programjába, ugyanis a repertoár összeállításánál most is törekedtek arra, hogy mind más irányzatot képviseljenek. A helyszínek különbözősége és az ott zajló koncertek így az adott kurátor ízlésvilágát és az adott intézmény fő üzenetét hordozzák majd.

A zene mellett a tánc is szerepet kap, ugyanis a Trafóban és a Fonóban is lesznek kortárs táncelőadások. 

Világszenzációt ígér Oláh Krisztián, ugyanis a zongoraművész egy önálló szerzeménnyel is készül, amelynek április 30-án lesz az ősbemutatója huszonhét művész közreműködésével, valamint Snétberger Ferenccel és a Sub.Lab.Pro táncosaival a Merlin Színházban. 

Ez az év egyik legfontosabb projektje számomra. Olyan darabot álmodtam meg, ahol klasszikus- és jazz-zenészek együtt játszanak, és mind a huszonheten – mint az EU tagállamainak száma – ott lesznek a színpadon

– vallotta Oláh Krisztián, majd hozzátette: olyan dalt komponált, ami az európaiságról szól.

A Premier Kultcaféban sok meglepetéssel és limitált létszámmal várják az érdeklődőket, ahol a fő irányvonal az improvizáció, a szabad zenei kalandozás és a sokszínűség lesz a mainstream jazzt is felvonultatva.

Április 27-én a Filozófusok kertjében a napfelkeltével együtt hajnal ötkor nyitják meg a fesztivált a négy kurátor közreműködésével.

Lukács Miklós cimbalomművész, a Jedermann kurátora szerencsésnek tartja magát, hogy már  a legelejétől részt vehet az eseményben, ami évről évre fejlődhet, és egyre több embert és kulturális intézményt von be a közös produkciók megálmodásába. Elmondása szerint már régóta játszik a Jedermannban, ahol mindig azt tapasztalja, hogy boldogság veszi körül az embereket, ezáltal szerinte egyszerűbb játszani, közvetíteni.

Ez tulajdonképpen a jazz lényege. A fesztivál népek és kultúrák találkozása lesz, ahol a zene mellett a próza és a tánc is megjelenik majd. Arra törekszünk, hogy egy nemzetközi kozmopolita felfogású Európa-centrikus fesztivált hozzunk létre

 – fogalmazott Lukács, majd hozzátette: ez a műfaj ma a világ legbefogadóbb zenéje, és ez sok mindent elárul. Célja, hogy új színt mutasson meg a közönségnek, miközben figyel a Jedermann megszokott kereteire is. 

A programokról közösen egyeztettek a fesztivál igazgatójával, de azokban a kurátorok szabad kezet kaptak, így maguk találhatták ki a részleteket.

– Milyen jó lenne, ha úgy működne a világ, mint mi, jazz-zenészek. Szimbolizálja ez az egész fesztivált. Kleb Attila mellettünk áll, mi meg fantáziálgatunk – elmélkedett a Fonó kurátora, Borbély Mihály. – Az itt látható koncertek az én pályámat és a Fonó arculatát tükrözik, amiben jelen van az etno és a szabad zene is, a koncertek során pedig több generációval is találkozhatunk. Május 2-án egy tanítványom, Varga Bendegúz kvartettje érkezik, amelyben napjaink zenéje lüktet, mégis érezzük benne, hogy ez maga Budapest. Szabó Dániel is itt lesz majd, aki már a legnagyobb amerikai zenészekkel játszik és akihez Pécsen az új jazztanszék kezdeményezése is köthető – magyarázta Borbély.

A Magnet Ház kurátora, Mogyoró Kornél elmondta, mindenkinek jó hely jutott, neki azonban izgalmas, ugyanis a közösségi háznak nincs bejáratott közönsége, ám ezúttal négy koncertet is megrendeznek ott. Elmondta, nem igazán a mainstream jazzt preferálja, hanem inkább az ezen túlmutató hangszerbéli sokszínűséget. Így akár egy tangóharmonikás és egy cimbalmos közös játékát is végigkövethetik az érdeklődők. A cimbalom bár nem tudatosan, de meghatározó hangszerré válik majd a fesztiválon, ezzel is bővítve a palettát.

Borítókép: Oláh Krisztián, Borbély Mihály és Mogyoró Kornél zenél a Jedermannban (Fotó: Teknős Miklós)