A kárpátaljai Beregszászon (Berehove, Ukrajna) született. Az Ungvári Állami Egyetem bölcsészkarán 1985-ben diplomázott magyar nyelv és irodalom szakon, majd 1992-ben a Kijevi Színművészeti Főiskolán rendezői diplomát szerzett. 1993-ban megalapította a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat, amelynek a mai napig főrendezője. Vidnyánszky Attila 2004-től a Magyar Állami Operaház főrendezőjeként dolgozott, 2006-tól a debreceni Csokonai Színház művészeti igazgatója, 2007-től igazgató-rendezője, 2008-ban a Magyar Teátrumi Társaság alapító elnöke volt.
A Nemzeti Színház főigazgatójává 2012. december 17-én nevezték ki 2013. július 1-jei hatállyal, megbízatását 2018-ban és 2023-ban is meghosszabbították. 2014-ben alapította meg a Nemzeti Színház MITEM fesztiválját.
Vidnyánszky Attila 2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2013 és 2020 között művészeti rektorhelyettese, 2012 és 2017 között osztályvezető tanára volt színművész szakon. 2020-tól a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának rektori megbízottja és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, az SZFE-n osztályvezető tanár. 2023-tól a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottságának tagja, a 2023-as budapesti Színházi Olimpia művészeti vezetője volt.
Pályafutása alatt több mint húsz színházban rendezett, többek között a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), a szentpétervári Alekszandrinszkij Színházban, a budapesti Nemzeti Színházban, a Pesti Magyar Színházban, az Újszínházban, a Magyar Állami Operaházban, Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban állított színre darabokat.
Vidnyánszky Attila, a költői színház megálmodója
Munkássága során sajátos, a naturalista-realista színházi hagyományokkal és a polgári színház esztétikájával is szembehelyezkedő, különleges színpadi nyelvet hozott létre, melyet ő „a költői színház” terminussal határoz meg.
Olyan darabokat állított színre, mint a Szentivánéji álom (1994), Az ember tragédiája (1998), a Bánk bán (2002), A szarvassá változott fiú (2003), a Turandot (2009), a Háry János (2011), a Liliomfi (2013), az Isten ostora (2014), a Don Quijote (2015), a Rocco és fivérei (2019) vagy Hobó Vadászat című albumának dramatizált feldolgozása.
A Nemzeti Színházban jelenleg is számos rendezése van műsoron. 2007-ben Liberté ’56 címmel rendezett filmet, A szarvassá változott fiú filmváltozatáért 2015-ben megkapta a 15. Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál legjobb rendezésért járó elismerését.
Munkásságát számos kitüntetéssel díjazták. Egyebek között 1997-ben elnyerte a toruni fesztivál rendezői díját, 2000-ben Ukrajna érdemes művésze elismerésben részesült. 2002-ben Jászai Mari-díjat, majd fővárosi színházi díjat, 2004-ben színikritikusi díjat, 2006-ban Magyar Művészetért Díjat kapott. 2005-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki. 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal jutalmazták, 2009-ben megkapta az orosz Mejerhold-díjat.
2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar színjátszás legnemesebb hagyományait ápoló, a költészetet középpontba állító, társulatépítő, iskolateremtő munkásságáért, emlékezetes, méltán népszerű rendezéseiért.
2013-ban megkapta Debrecen város Pro Urbe díját, 2015-ben a Madách-díjat, 2016-ban Hevesi Sándor-díjat vehetett át. 2018-ban Beregszász díszpolgára lett. 2019-ben Magyar Örökség díjjal, 2023-ban Tamási Áron-díjjal tüntették ki. Fia, ifjabb Vidnyánszky Attila apja nyomdokaiba lépett, színész és rendező.
Borítókép: A Nemzeti Színház főigazgatója 2013 óta vezeti a teátrumot (Fotó: Éberling András)
