Hihetetlen magyar siker Velencében + videó

A techno szubkultúrát a sámándobokig visszanyúló hagyománnyal ötvöző innovatív installációt láthat a közönség a magyar pavilonban. A hazai kiállítás rögtön a velencei biennále sztárja lett.

Forrás: MTI2024. 04. 19. 10:34
Velence
Megnyílt a magyar pavilon a Velencei Biennálén. Fotó: Ludwig Múzeum
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemes Márton Techno Zen című installációjával nyílt meg a 60. Velencei képzőművészeti biennále  magyar pavilonja, amely máris a kulturális kiállítássorozat középpontjába került – mondta Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a megnyitót követően az MTI-nek.

Velencei biennále
A velencei biennále magyar pavilonjának belső terei rendkívül izgalmasak (Forrás: Ludwig Múzeum)

A kiállítást megnyitó helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar pavilon azonnal a legszínesebb és legérdekesebb látványossággá vált, amit a megnyitó iránti tömeges érdeklődés is bizonyított. Úgy vélte, a magyar pavilon installációja máris a biennále sztárja lett. Nemes Márton alkotása túlmutat a festészeten, hiszen a fémtechnika, a zene és a színpadi fények is részét képzik az installációnak – mutatott rá Vincze Máté.

Elmondta, hogy 

a Techno Zen című alkotás egyfelől a kilencvenes évek szubkultúrájának világát idézi a boldog XX. századra emlékeztetve, másrészt az installációhoz használt sámándobok arra az ősi hagyományra is utalnak, amelynek jegyében a magyarok a reflexív gondolkodást és a békét képviselik a világban.

 Az installáció összetett munka eredménye, amelyhez a Nemes Mártonnal együttműködő művészkollektíva is hozzájárult.  

Vincze Máté köszönetet mondott a megvalósításért a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumnak, amelynek igazgatója, Fabényi Júlia, a biennále nemzeti biztosa is beszédet mondott a megnyitón.

A múzeum közleménye szerint Fabényi Julia kiemelte, hogy a művész alapkoncepciója, amely a vizuális élményt hanggal, mozgással és a legkülönfélébb képi technikákkal ötvözi, a látogató számára különleges, új szintet jelentő élményt kínál: egyszerre meglepő, a komfortzónából kizökkentő, hiszen a pavilon összes tere megmozdul és szervesen integrálódik a művész érzéki univerzumába.

A kiállítás kurátora, Kopeczky Róna a közlemény szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a projekt egy szélsőségesen polarizált, árnyalatokat nélkülöző vagy teljes mértékben kizáró társadalmi jelenségek által jellemzett korban emberségre, nyitottságra, toleranciára biztató humanista üzenetet kíván közvetíteni.

A nagyközönség péntektől látogathatja a magyar pavilont, amelynek kiállítását Velence után, decemberben kibővített formában, a Ludwig Múzeum Budapesten is bemutatja.

Magyarország a kezdetektől fogva, 1895 óta részt vesz a velencei biennálén, a magyar pavilon – a nemzeti pavilonok közül harmadikként – 1909-ben készült el, legutolsó nagy felújítása pedig 2000-ben zárult le.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.