A bolhapiacról került elő a kópia
Az utolsó hajnal című filmet Kertész Mihály (Michael Curtiz), a Casablanca (1942) alkotója 1917-ben, még Magyarországon rendezte. Az egzotikus környezetben, arisztokraták között játszódó, fordulatos történet megmutatja, hogy Kertész már ekkor is jól tudta, a nézőket a látványos, szórakoztató történetekkel lehet igazán megfogni, különösen a háború nehéz éveiben – áll a Nemzeti Filmintézet közleményében.
Külön érdekesség a film megtalálásának története. Egy öttekercses nitrókópia már évtizedek óta a holland EYE archívumában volt, de a film azonosítására tett kísérletek sikertelenek maradtak. Egy másik tekercs még az 1970-es években a bécsi bolhapiacon cserélt gazdát, majd az Osztrák Filmarchívumba került. Balogh Gyöngyi filmtörténész, az NFI Filmarchívum kutatója segített az ausztriai töredék azonosításában. A Hollandiában fennmaradt kópia analóg felújítását az EYE 2009-ben végezte el. Egy korabeli magyar folyóiratból előkerült a film részletes tartalmi leírása, és erre a forrásra alapozva, mindkét kópia felhasználásával készült el az új digitális restaurálás az NFI Filmlaborban 2023-ban. A három intézmény együttes munkájának eredménye ez a minden eddiginél teljesebb rekonstrukció, amely a legközelebb áll a rendező eredeti elképzeléséhez.
A hiányzó ütközet
A máig legnépszerűbb magyar ifjúsági regénynek, A Pál utcai fiúknak több filmváltozata is készült. Balogh Béla 1917-ben és 1924-ben is filmre vitte a regényt, de csak az utóbbi maradt fenn. Sokáig ezt is elveszettnek hitték, mígnem a belgrádi filmarchívumban megtaláltak egy kópiát. Ez az egyetlen fellelhető nitrokópia azonban hiányos volt, az erről készült analóg biztonsági kópiából is hiányzik többek között a grundért vívott döntő csatajelenet és Kalmár László díszesen megtervezett feliratai is.
Újragondolt legények
Jancsó Miklós történelmi parabolája, a Szegénylegények (1966) a hatalom és az egyén komplex viszonyát modellezi. A Cannes-ban és Locarnóban díjazott alkotás a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, sokkolóan pontos látlelete, a magyar filmtörténet mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg elismert alapműve. A rendező itt valósította meg először a hosszú snittre épülő, jancsói filmnyelvet, amelyen a későbbi pályafutása során tovább finomított. A film 4K teljes körű digitális restaurálása az NFI Filmlaborban készült 2021-ben, a rendező születésének 100. évfordulója alkalmából.
A 2017-ben meghirdetett Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Programban az NFI Filmarchívum és Filmlabor összehangolt munkájának köszönhetően eddig 202 egészestés film újult meg. Az eltelt nyolc év alatt a legkorszerűbb technikával valósulhatott meg többek között Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Jankovics Marcell, Szabó István, Sára Sándor, Mészáros Márta, Huszárik Zoltán vagy Tóth János életművének restaurálása.
