A középgenerációknak még ismerős az LGT slágere, amely már a címében is abból indul ki, hogy Szól a rádió. A ProArt jelentése ismeretében már át kellene fogalmazni a sláger címét, ha a mai időkre szeretné azt valaki adaptálni. Az adaptáció alapja az lehetne, hogy különös, eddig példátlan felmérés született a 8–14 éves gyerekek és kiskamaszok zenehallgatási szokásairól a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület zeneipari jelentése számára. Az Ipsos közreműködött a felmérés elkészítésében.
A Kultúrnemzet podcastja Mezei Csabát, a ProArt kommunikációs szakértőjét és Feitel Balázst, az Ipsos ügyvezetőjét kérdezte a felmérés eredményeiről. A vendégek beszámolóiból kiderült, hogy az 2023-ban készült vizsgálat egy olyan korcsoport szokásait és ízlését derítette fel, amelyről módszertani okok miatt sem volt eddig egyszerű bármi érdemit megtudni, így a mostani vizsgálati eredmények úttörőek. Különösen akkor, ha az ebben foglaltakat összevetjük a ProArt 2022-es zeneiipari jelentésében szereplő megállapításokkal.
A 8–14 év közötti gyerekek 90 százaléka hallgat rendszeresen zenét
Mezei Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy ez a 2022-es mérés a 18 és 60 év közötti korosztály szokásaira fókuszálta a figyelmet. A két mérés időben egyáltalán nem áll ugyan túl távol egymástól, az eredmények között azonban nagyon is markáns a különbség. Világossá vált, hogy a 8 és 14 év közötti gyerekek és kiskamaszok 90 százaléka hallgat rendszeresen zenét, miközben ez az arány a 18 és 60 év közötti felnőttlakosság esetében csak 70 százalék. A fiatalok körében mért 20 százalék növekmény elvben persze nem feltétlenül meglepő, hiszen a médiafogyasztás eleve erősen a fiatalok körében megfigyelhető tevékenység, de számszerűen is látni ezt a különbséget akkor is tanulságos – hangzik el a műsorban.
Feitel Balázs arról is beszámolt, hogy ennek a gyermekekkel dolgozó felmérésnek mennyiben tértek el a szabályai a felnőttekkel végzett vizsgálatok sztenderdjeitől. Mint mondta, eleve csak szülői beleegyezés birtokában foghattak hozzá bármihez is, ráadásul ebben az esetben az volt a rutin, hogy a kérdőívet előbb a szülőnek, aztán a gyereknek kellett kitöltenie.
Az is természetes volt a kutatóknak, hogy a kérdőívre fordítandó idő nem haladhatta meg a tíz percet, a kérdéseknek pedig érthetőknek és egyben izgalmasaknak is kellett lenniük, hogy magukra vonják a figyelmet.
A kutatók számára a leginkább meglepő tanulság az volt, hogy a gyerekek és kiskamaszok korosztályában elsöprő, 84 százalékos többsége van a YouTube platformján zajló zenehallgatásnak, amit megint csak döntő mértékben a mobiltelefonjukon keresztül érnek el a gyerekek.
Erőnyerő a YouTube Music platformja ennél a generációnál
Mutatóban ugyan felbukkannak más csatornák is, mint például a Spotify, az Apple Music, a zenei rádiók és a zenetévék, de ettől függetlenül a YouTube az erőnyerő. De hiába gondolnánk, hogy ez esetleg azért van, mert ezen a platformon kép, többnyire pedig videóklip is társul a zenéhez, ez sem feltétlenül igaz. Már csak azért is, mert a YouTube Music alkalmazásában eleve van is egy olyan funkció, amellyel le lehet kapcsolni a képet akkor, ha valaki utazik, s ez eleve kisebb adatforgalmat is generál.
A kutatásból az is kiderült, hogy átlagosan hány éves kortól van a gyerekeknek mobiltelefonjuk. A zeneipari jelentés megállapítása szerint ez 8,8 év. Hiába van az, hogy a szülők erre felkapják a fejüket, mert saját érzéseik szerint későbbre tennék ezt az időpontot, a számok nem hazudnak. Ez az érték ráadásul szinte teljesen független a szülők iskolázottságának mértékétől is, hiszen ebben a tekintetben csak minimális a különbség.
A jelentés szerint egy egyetem végzettségű pár gyermekénél ez az érték 8,8 év, az alacsonyabb végzettségű szülőknél pedig 8,3 év. Ez a különbség pedig – mint mondják – elhanyagolható.
A zeneipar és a tartalomgyártók számára tehát ez egy feladott lecke: immár számolniuk kell azzal, hogy a gyerekek már ilyen zsenge korukban is aktív tartalomfogyasztók lesznek. Hiszen azzal, hogy saját mobileszközük van, saját maguknak kezdik válogatni a tartalmakat.
Megdőlt a teória, hogy a fiatalok lázadni akarnak
Feitel Balázs elmondása szerint rákérdeztek arra is, hogy milyen a gyerekek zenei ízlése. S hiába várnánk, hogy egy fiatal generáció esetében a lázadóattitűd meghatározó lesz, erről a mérés szerint egyáltalán nincs szó. A vizsgált korosztály nagy többsége ugyanis simán a popzenét szereti, s még a feltételezésekhez képest is kevesebben vannak, akik a rap vagy a rock hívei. megint csak nem a lázadás jelei, hogy a gyerekek a kérdésekre válaszolva nagyon sok olyan kedvenc előadót neveznek meg, akit valószínűleg a szüleik is ismernek.
Meglepő az is, hogy a magyar zene nagyon népszerű – még az óriási túlkínálat és a nemzetközi katalógusok ellenére is. Ez annak ellenére is így van, hogy a fiatalok ma már gyakorlatilag a YouTube-ról tanulnak meg angolul, így nyelvi korlátok nem akadályoznák őket a kedvenc előadó kiválasztásában – hangzott el a beszélgetésben, amely a ProArt zeneipari jelentését bemutatva született meg.
A zeneipari jelentésről korábban kiadott sajtóanyag alapján a mérési eredmények úgy összegezhetőek, hogy tízből kilenc gyermek rendszeresen hallgat zenét, 79 százalékuk a saját mobilján. Főként YouTube-on, és leginkább a barátaik, osztálytársaik ajánlásai nyomán választanak hallgatnivalót. A gyerekeknél is hódít Azahriah, kedvenc zenészeik listáján túlsúlyban vannak a magyar előadók – olvasható a ProArt jelentésében.
A gyerekek 79 százaléka a mobiltelefont használja a zenehallgatásra
A kutatás eredményei szerint a gyerekek 79 százaléka a mobiltelefont használja erre a célra. Ezt követi jelentősen lemaradva az okostévé (28 százalék), a PC/laptop (23 százalék), a tablet (16 százalék), a rádió (11 százalék) és a tévé zenecsatornái (10 százalék). MP3-lejátszót csupán 6 százalékuk, lemezjátszót vagy CD-játszót pedig ennél is kevesebb, csak 3 százalékuk használ a zenehallgatáshoz.
A mobiltelefonon zenét hallgatók 92 százaléka otthon, 35 százaléka autóban, 22 százaléka közlekedési eszközön, 21 százalék osztálytársnál, 17 százalék nagyszülőknél, 15 százalék sétálás közben, 8 százalék iskolában, 7 százalék sportolás közben tölti ezzel az elfoglaltsággal az idejét.
A gyerekek első telefonjukat átlagosan 8,8 éves korukban kapják meg, elsősorban a szülőkkel való kapcsolattartás céljával.
Ami a zenei platformokat illeti, az említett fiatal generáció kimagasló többsége, egészen pontosan 84 százaléka a YouTube-ot részesíti előnyben. Második lett a Spotify 26 százalékkal, 20 százalékuknak van saját zenetára, 10 százalék a közösségi médiában hallgat zenét, és mindössze 3 százalékos az Apple Music népszerűsége.
Minden 2. válaszadó gyerek naponta fogyaszt valamilyen tartalmat a YouTube-on, további 40 százalékuk pedig legalább hetente egyszer. A napi YouTube-használók aránya 2019-hez képest jelentősen nőtt.
A gyerekek kétötöde gyakran néz videóklipeket, amikor zenét hallgat, minden második gyermek inkább csak alkalmanként, 8 százalék pedig elmondása szerint soha.
A 8–14 évesek jellemzően inkább a popzenét preferálják, kisebb mértékben a rapet, kicsit több mint tizedüknek vegyes a zenei ízlése, még kisebb arányban hallgatnak rockzenét. Ennél is kevesebben szavaztak a diszkó-, a hiphop, a roma/mulatós, a k-pop kategóriákra és a mai slágerekre.
Eltérő, hogy milyen zenei tippekre figyelnek a fiúk és a lányok
Zenei ízlésük formálásában ez a korosztály leginkább a barátok és osztálytársak tippjeire hagyatkozik. Kiderült az is, hogy míg a fiúk sokkal inkább a szülők vagy éppen gamerek, e-sportolók ajánlásaira figyelnek, addig a lányok inkább az alkalmazások ajánlói között böngésznek, és influenszerek, hírességek vagy sorozatok befolyásolják őket abban, hogy mit hallgassanak. A tanárok pedig a jelek szerint nincsenek igazán hatással a gyerekek zenehallgatási szokásaira.
A kisebb gyerekek számára nagyobb arányban meghatározó a szülők ízlése. Az idősebb gyerekek ízlését valamivel – nem jelentősen –- nagyobb mértékben befolyásolják a zenei alkalmazások és azok ajánlói, valamint az influenszerek, hírességek.
A gyerekek több mint fele magyar és külföldi előadók zenéit is vegyesen hallgatja, körülbelül egyenlő arányban vannak azok a gyerekek, akik vagy csak magyar, vagy csak külföldi előadók zenei produktuma mellett teszik le a voksukat.
A magyar zene hallgatásának elsődleges motivációja, hogy jobban értik a dalok szövegét, míg tízből négy gyerek úgy véli, hogy a magyar zenék szövege közelebb áll hozzájuk. A felmérés vizsgálta a 8–14 éves korosztály körében legnépszerűbb top 50 és top 10 zenei előadót is: mindkét kialakult toplista 60 százaléka magyar.
A gyerekek zenei top 10 listáját Azahriah vezeti (akit 901 válaszadó közül 130-an említettek), őt követi Shakira, Majka, Manuel, a Halott Pénz, DESH, Eminem, KKevin, Billie Eilish és az Imagine Dragons.
A top 50-es listában helyett kapott az említetteken kívül többek között a Carson Coma, a Follow The Flow, T. Danny, Horváth Tamás, a Tankcsapda, Ákos, Tóth Gabi, Dzsúdló, ByeAlex, az Edda Művek és a Bagossy Brothers Company is, illetve a külföldiek közül egyebek mellett Lady Gaga, Dua Lipa, P!nk, Ariana Grande, a Linkin Park, a BTS, Taylor Swift, az AC/DC, Rihanna, a Blackpink, Justin Bieber, Olivia Rodrigo, David Guetta és a Metallica is.
Zenét hallgatni menő, de zenélni már nem annyira
A zenei tevékenységek kevésbé elterjedtek, 10 gyerek közül 3 játszik hangszeren, egyötödük tanul is hangszeren játszani. A koncertek látogatottsága változó, a gyerekek negyede egyszer volt koncerten az elmúlt évben, míg egyötödük többször is. A 12–14 éves fiúkra nagyobb arányban jellemző, hogy az elmúlt évben legalább egyszer részt vettek valamilyen könnyűzenei koncerten.
A KidComm-felmérés adatai a www.zeneipar.info oldalon tanulmányozhatóak.
A Kultúrnemzet podcastja itt tekinthető meg teljes terjedelmében.
