A középgenerációknak még ismerős az LGT slágere, amely már a címében is abból indul ki, hogy Szól a rádió. A ProArt jelentése ismeretében már át kellene fogalmazni a sláger címét, ha a mai időkre szeretné azt valaki adaptálni. Az adaptáció alapja az lehetne, hogy különös, eddig példátlan felmérés született a 8–14 éves gyerekek és kiskamaszok zenehallgatási szokásairól a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület zeneipari jelentése számára. Az Ipsos közreműködött a felmérés elkészítésében.
A Kultúrnemzet podcastja Mezei Csabát, a ProArt kommunikációs szakértőjét és Feitel Balázst, az Ipsos ügyvezetőjét kérdezte a felmérés eredményeiről. A vendégek beszámolóiból kiderült, hogy az 2023-ban készült vizsgálat egy olyan korcsoport szokásait és ízlését derítette fel, amelyről módszertani okok miatt sem volt eddig egyszerű bármi érdemit megtudni, így a mostani vizsgálati eredmények úttörőek. Különösen akkor, ha az ebben foglaltakat összevetjük a ProArt 2022-es zeneiipari jelentésében szereplő megállapításokkal.
A 8–14 év közötti gyerekek 90 százaléka hallgat rendszeresen zenét
Mezei Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy ez a 2022-es mérés a 18 és 60 év közötti korosztály szokásaira fókuszálta a figyelmet. A két mérés időben egyáltalán nem áll ugyan túl távol egymástól, az eredmények között azonban nagyon is markáns a különbség. Világossá vált, hogy a 8 és 14 év közötti gyerekek és kiskamaszok 90 százaléka hallgat rendszeresen zenét, miközben ez az arány a 18 és 60 év közötti felnőttlakosság esetében csak 70 százalék. A fiatalok körében mért 20 százalék növekmény elvben persze nem feltétlenül meglepő, hiszen a médiafogyasztás eleve erősen a fiatalok körében megfigyelhető tevékenység, de számszerűen is látni ezt a különbséget akkor is tanulságos – hangzik el a műsorban.
Feitel Balázs arról is beszámolt, hogy ennek a gyermekekkel dolgozó felmérésnek mennyiben tértek el a szabályai a felnőttekkel végzett vizsgálatok sztenderdjeitől. Mint mondta, eleve csak szülői beleegyezés birtokában foghattak hozzá bármihez is, ráadásul ebben az esetben az volt a rutin, hogy a kérdőívet előbb a szülőnek, aztán a gyereknek kellett kitöltenie.
Az is természetes volt a kutatóknak, hogy a kérdőívre fordítandó idő nem haladhatta meg a tíz percet, a kérdéseknek pedig érthetőknek és egyben izgalmasaknak is kellett lenniük, hogy magukra vonják a figyelmet.
A kutatók számára a leginkább meglepő tanulság az volt, hogy a gyerekek és kiskamaszok korosztályában elsöprő, 84 százalékos többsége van a YouTube platformján zajló zenehallgatásnak, amit megint csak döntő mértékben a mobiltelefonjukon keresztül érnek el a gyerekek.
