Kiderült, milyen korán kezdik hallgatni Azahriah-t a gyerekek

Az sem titok többé, milyen platformokon keresztül és milyen zenét fogyasztanak a jövő felnőttei. Meglepő fordulat, hogy a ProArt 2023-as zeneipari jelentése nem csak a zenéről szól. Áttételesen az is kiderül belőle, mennyire lázadók a mai fiatalok.

Azahriah. Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Kiss Annamarie

Erőnyerő a YouTube Music platformja ennél a generációnál

Mutatóban ugyan felbukkannak más csatornák is, mint például a Spotify, az Apple Music, a zenei rádiók és a zenetévék, de ettől függetlenül a YouTube az erőnyerő. De hiába gondolnánk, hogy ez esetleg azért van, mert ezen a platformon kép, többnyire pedig videóklip is társul a zenéhez, ez sem feltétlenül igaz. Már csak azért is, mert a YouTube Music alkalmazásában eleve van is egy olyan funkció, amellyel le lehet kapcsolni a képet akkor, ha valaki utazik, s ez eleve kisebb adatforgalmat is generál. 

A kutatásból az is kiderült, hogy átlagosan hány éves kortól van a gyerekeknek mobiltelefonjuk. A zeneipari jelentés megállapítása szerint ez 8,8 év. Hiába van az, hogy a szülők erre felkapják a fejüket, mert saját érzéseik szerint későbbre tennék ezt az időpontot, a számok nem hazudnak. Ez az érték ráadásul szinte teljesen független a szülők iskolázottságának mértékétől is, hiszen ebben a tekintetben csak minimális a különbség. 

A jelentés szerint egy egyetem végzettségű pár gyermekénél ez az érték 8,8 év, az alacsonyabb végzettségű szülőknél pedig 8,3 év. Ez a különbség pedig – mint mondják – elhanyagolható. 

A zeneipar és a tartalomgyártók számára tehát ez egy feladott lecke: immár számolniuk kell azzal, hogy a gyerekek már ilyen zsenge korukban is aktív tartalomfogyasztók lesznek. Hiszen azzal, hogy saját mobileszközük van, saját maguknak kezdik válogatni a tartalmakat. 

Megdőlt a teória, hogy a fiatalok lázadni akarnak

Feitel Balázs elmondása szerint rákérdeztek arra is, hogy milyen a gyerekek zenei ízlése. S hiába várnánk, hogy egy fiatal generáció esetében a lázadóattitűd meghatározó lesz, erről a mérés szerint egyáltalán nincs szó. A vizsgált korosztály nagy többsége ugyanis simán a popzenét szereti, s még a feltételezésekhez képest is kevesebben vannak, akik a rap vagy a rock hívei. megint csak nem a lázadás jelei, hogy a gyerekek a kérdésekre válaszolva nagyon sok olyan kedvenc előadót neveznek meg, akit valószínűleg a szüleik is ismernek. 

Meglepő az is, hogy a magyar zene nagyon népszerű – még az óriási túlkínálat és a nemzetközi katalógusok ellenére is. Ez annak ellenére is így van, hogy a fiatalok ma már gyakorlatilag a YouTube-ról tanulnak meg angolul, így nyelvi korlátok nem akadályoznák őket a kedvenc előadó kiválasztásában – hangzott el a beszélgetésben, amely a ProArt zeneipari jelentését bemutatva született meg.

A zeneipari jelentésről korábban kiadott sajtóanyag alapján a mérési eredmények úgy összegezhetőek, hogy tízből kilenc gyermek rendszeresen hallgat zenét, 79 százalékuk a saját mobilján. Főként YouTube-on, és leginkább a barátaik, osztálytársaik ajánlásai nyomán választanak hallgatnivalót. A gyerekeknél is hódít Azahriah, kedvenc zenészeik listáján túlsúlyban vannak a magyar előadók – olvasható a ProArt jelentésében. 

A gyerekek 79 százaléka a mobiltelefont használja a zenehallgatásra

A kutatás eredményei szerint a gyerekek 79 százaléka a mobiltelefont használja erre a célra. Ezt követi jelentősen lemaradva az okostévé (28 százalék), a PC/laptop (23 százalék), a tablet (16 százalék), a rádió (11 százalék) és a tévé zenecsatornái (10 százalék). MP3-lejátszót csupán 6 százalékuk, lemezjátszót vagy CD-játszót pedig ennél is kevesebb, csak 3 százalékuk használ a zenehallgatáshoz.

A mobiltelefonon zenét hallgatók 92 százaléka otthon, 35 százaléka autóban, 22 százaléka közlekedési eszközön, 21 százalék osztálytársnál, 17 százalék nagyszülőknél, 15 százalék sétálás közben, 8 százalék iskolában, 7 százalék sportolás közben tölti ezzel az elfoglaltsággal az idejét.

A gyerekek első telefonjukat átlagosan 8,8 éves korukban kapják meg, elsősorban a szülőkkel való kapcsolattartás céljával.

Ami a zenei platformokat illeti, az említett fiatal generáció kimagasló többsége, egészen pontosan 84 százaléka a YouTube-ot részesíti előnyben. Második lett a Spotify 26 százalékkal, 20 százalékuknak van saját zenetára, 10 százalék a közösségi médiában hallgat zenét, és mindössze 3 százalékos az Apple Music népszerűsége.

Minden 2. válaszadó gyerek naponta fogyaszt valamilyen tartalmat a YouTube-on, további 40 százalékuk pedig legalább hetente egyszer. A napi YouTube-használók aránya 2019-hez képest jelentősen nőtt. 

A gyerekek kétötöde gyakran néz videóklipeket, amikor zenét hallgat, minden második gyermek inkább csak alkalmanként, 8 százalék pedig elmondása szerint soha. 

A 8–14 évesek jellemzően inkább a popzenét preferálják, kisebb mértékben a rapet, kicsit több mint tizedüknek vegyes a zenei ízlése, még kisebb arányban hallgatnak rockzenét. Ennél is kevesebben szavaztak a diszkó-, a hiphop, a roma/mulatós, a k-pop kategóriákra és a mai slágerekre.

Eltérő, hogy milyen zenei tippekre figyelnek a fiúk és a lányok

Zenei ízlésük formálásában ez a korosztály leginkább a barátok és osztálytársak tippjeire hagyatkozik. Kiderült az is, hogy míg a fiúk sokkal inkább a szülők vagy éppen gamerek, e-sportolók ajánlásaira figyelnek, addig a lányok inkább az alkalmazások ajánlói között böngésznek, és influenszerek, hírességek vagy sorozatok befolyásolják őket abban, hogy mit hallgassanak. A tanárok pedig a jelek szerint nincsenek igazán hatással a gyerekek zenehallgatási szokásaira.

A kisebb gyerekek számára nagyobb arányban meghatározó a szülők ízlése. Az idősebb gyerekek ízlését valamivel – nem jelentősen –- nagyobb mértékben befolyásolják a zenei alkalmazások és azok ajánlói, valamint az influenszerek, hírességek.

A gyerekek több mint fele magyar és külföldi előadók zenéit is vegyesen hallgatja, körülbelül egyenlő arányban vannak azok a gyerekek, akik vagy csak magyar, vagy csak külföldi előadók zenei produktuma mellett teszik le a voksukat.

A magyar zene hallgatásának elsődleges motivációja, hogy jobban értik a dalok szövegét, míg tízből négy gyerek úgy véli, hogy a magyar zenék szövege közelebb áll hozzájuk. A felmérés vizsgálta a 8–14 éves korosztály körében legnépszerűbb top 50 és top 10 zenei előadót is: mindkét kialakult toplista 60 százaléka magyar.

A gyerekek zenei top 10 listáját Azahriah vezeti (akit 901 válaszadó közül 130-an említettek), őt követi Shakira, Majka, Manuel, a Halott Pénz, DESH, Eminem, KKevin, Billie Eilish és az Imagine Dragons.

A top 50-es listában helyett kapott az említetteken kívül többek között a Carson Coma, a Follow The Flow, T. Danny, Horváth Tamás, a Tankcsapda, Ákos, Tóth Gabi, Dzsúdló, ByeAlex, az Edda Művek és a Bagossy Brothers Company is, illetve a külföldiek közül egyebek mellett Lady Gaga, Dua Lipa, P!nk, Ariana Grande, a Linkin Park, a BTS, Taylor Swift, az AC/DC, Rihanna, a Blackpink, Justin Bieber, Olivia Rodrigo, David Guetta és a Metallica is.

Zenét hallgatni menő, de zenélni már nem annyira

A zenei tevékenységek kevésbé elterjedtek, 10 gyerek közül 3 játszik hangszeren, egyötödük tanul is hangszeren játszani. A koncertek látogatottsága változó, a gyerekek negyede egyszer volt koncerten az elmúlt évben, míg egyötödük többször is. A 12–14 éves fiúkra nagyobb arányban jellemző, hogy az elmúlt évben legalább egyszer részt vettek valamilyen könnyűzenei koncerten.

A KidComm-felmérés adatai a www.zeneipar.info oldalon tanulmányozhatóak.

A Kultúrnemzet podcastja itt tekinthető meg teljes terjedelmében.