A tradicionális varrás felől érkező Kim Szu Jon, akit évtizedek óta a modernitás és a hagyományok összekapcsolása foglalkoztat a dáncsang motívumaiban talált magára – olvashatjuk az intézet kiadott közleményében. Jang Jong Ho dáncsangmester tanítványaként több mint húsz éve vesz részt királyi paloták, buddhista templomok és pavilonok restaurálásában Korea különböző részein, például a szöuli Kjongbokkung helyreállítási munkálataiban. A régi építészet fenséges befejezéseként is emlegetett dáncsangot használati tárgyaktól a természetes anyagokig változatos felületeken alkalmazza. A budapesti kiállítás különböző terei Kim személyes útkeresésének állomásai, ahol dáncsang díszítést kap a korabeli szövőszék kellék és modern párnahuzat is, és ahol az idő természetéről és a kulturális örökséghez való viszonyról elmélkedhetnek a látogatók.
Hagyományos koreai díszítés
Az építészetben, a festészetben, a szobrászatban és a különféle kézműves termékeken használt dáncsang eredete a Három Királyság időszakára (Kr. e. 57-től Kr. u. 668-ig) vezethető vissza, amelyet nemcsak díszítésre, hanem állagmegóvásra is használtak. Gyakorlati funkciója a faépületek hibáinak elfedése és a repedések megelőzése volt, emellett a kártevők elűzése, valamint az eső és a szél elleni védelem.
Számos dáncsang stílus létezik, régiótól, az építés idejétől és a funkciójától függően. A készítés módja és a szimbolika azonban változatlan maradt. A szent helyeken, a buddhista templomokon vagy a királyi palotákon és sírhelyeken alkalmazott dáncsang élénk színei, az összetett motívumok és azok tájolása a szakrális teret hivatottak jelezni.
A dáncsang a jin és jang és az öt elem elméletén alapul, ahol a színek és az irányok, valamint a növény- és állatmotívumok elhelyezése mind szimbolikus jelentőségűek. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek az egyes színek koreai értelmezésével, a koreai mitológiából eredő és a kortárs koreai kultúrában tovább élő minták és figurák, mint például a tűzmadár, a patás lény, a tigris és a teknős jelentésrétegeivel is.
A Koreai Kulturális Központ programjainak megvalósítása során is törekszik a magyar–koreai kapcsolatok erősítésére, és különösen a feltörekvő hazai alkotókkal való együttműködések ösztönzésére. Ennek jegyében a jelen kiállítás grafikai tervezése a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem grafikus szakának hallgatóival közösen készült. A kiállítás november 29-ig látogatható.
