Rendkívüli régészeti leletek tárják fel a középkori ember mindennapjait

Nagy kiterjedésű középkori települést, az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén, ahol a Déri Múzeum régészei 2022 augusztusától 2024 áprilisáig végeztek feltárásokat 13,5 hektáron.

2024. 09. 03. 18:15
lelet
A gazdag leletanyagban nagy mennyiségű állatcsontot is feltártak a régészek Forrás: Dereceninap.hu
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szepes első írásos említése az 1235-ös Váradi Regestrumban található. A váradi püspök bevételei és a pápai tizedjegyzékek alapján gazdag, nagy összeggel adózó település volt, amelynek János nevű papja esperesi ranggal rendelkezett. A XIV. század közepén már 330 lelkes falut végül 1594-ben a krími tatárok pusztították el.

lelet
A leletek zömét a kerámiatöredékek teszik ki. Fotó: Debreceninap.hu

A leletek szerint a település fénykora a XV. századra tehető

A Déri Múzeum közleménye szerint a rendkívül gazdag leletanyag zömét a kerámiatöredékek teszik ki: ép edények főként a kutakból kerültek elő. Az egykori lakóházak tüzelőberendezéseire a feltárt kályhaszemekből, díszes kályhacsempékből lehet következtetni. A különböző szerszámok és eszközök sarlók, kapák, ollók, balták, fejszék, fúrók, vésők, ekevas, kengyelek, zablák, patkók, béklyólakat, kézimalmok, kések, szegek, szekérvasalások a középkori ember gazdálkodásába, mindennapjaiba engednek bepillantást.

Az egykori épületekből számos ajtóvasalás, lakat és kulcs maradt fenn. Gyakoriak a lelőhelyen a szépen kidolgozott láda- és könyvveretek. Az egykori viseletből leginkább díszes csatok, gombok, gyűrűk és ruhaveretek maradtak ránk.

A feltárt nagy mennyiségű állatcsontból jól kirajzolódnak a szepesiek állattartási és húsfogyasztási szokásai. A középkori ember kikapcsolódását, szórakozását szolgálhatták az előkerült hangszerek, sípok, furulyák és egy vasdoromb.

A békés hétköznapok eszközei mellett feltűnik a leletanyagban a háború, a hatalmaskodások nyoma, nagyon sok muskétagolyó, nyílhegy, lándzsahegy, kard méretű parasztkés, buzogányfej, fokos, fegyverként is használható kisebb balta került elő.

Az eddig feltárt több mint 400 érme sok új információt hordoz a falu lakóinak vagyoni helyzetéről, kereskedelmi kapcsolatairól és a kor pénzgazdálkodásáról.

A távolsági kereskedelem bizonyítékai, a külföldi pénzek mellett, a szép számban előkerült posztóbárcák is. A lelőhely egyik különlegessége, hogy az eddig feltárt 2051 régészeti objektumból több mint 300 kút volt.

A leletanyag alapján a falu az írott forrásoknál évtizedekkel korábban, már a XII. század második felében létezett. A település fénykora a XV. századra tehető. Az 1594-es pusztulását követően már csak tanyaszerű szórványos megtelepedés észlelhető a területén, egészen a XX. század elejéig. A század nagy történelmi viharai is nyomot hagytak földjén, mivel a megtalált leletek ebből az időszakból a második világháborús lövészárkok és katonasírok voltak. A gazdag lelőhelyen a múzeum további feltárásokat is tervez a közeljövőben.

A projekt gazdája, vezetője és koordinátora az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete volt. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Magyar Nemzeti Múzeum a magyar régészeti örökségvédelem jogszabályban kijelölt szervezete, így ennek a beruházásnak is vezetője a szükséges régészeti beavatkozásai során.

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.