A száztíz éve lappangó csendéletet most először láthatja a magyar közönség + fotók

Festmények, archív fotográfiák, grafikák és különleges dokumentumok mutatják be Galimberti Sándor és második felesége, Dénes Valéria életművét a Magyar Nemzeti Galériában. A Liszt-ünnep – Nemzetközi kulturális fesztivál részeként megvalósuló nagyszabású tárlat anyagában azonban nemcsak a művészházaspár, hanem a festőművész első felesége, Lanov Mária és édesapja, Luigi Galimberti alkotásai is helyet kaptak. A Galimbertik című új időszaki kiállítást október 10-től láthatja a nagyközönség.

Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában Fotó: Havran Zoltán

– Galimberti Sándor és Dénes Valéria életműve szétszóródott, elkallódott, alig több mint negyven festményük maradt fenn – mondta a sajtónak tartott tárlatvezetésen a kiállítás kurátora, Barki Gergely művészettörténész. Bár Galimbertinek szülővárosában, Kaposváron 2002-ben már rendeztek egy kisebb életmű-kiállítást, az azóta eltelt két évtizedben jelentősen bővült az ismert képállomány, és a legfrissebb kutatások alapjában írták át a különösen összeforrt életmű történetét és szerepét.

Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű-kiállítását október 10-től tekintheti meg a közönség. Fotó: Havran Zoltán

Luigi Galimberti megmaradt alkotásait is megtekintheti a közönség

A műkereskedelemben az elmúlt mintegy huszonöt éven felbukkant, korábban ismeretlen festmények mellett a tárlat előkészítése során előkerült egy előzőleg csak a címe alapján számontartott, korai Galimberti-csendélet is, amelyet száztíz év lappangás után most először láthat a közönség.

A kiállítást megelőző kutatás felfedte azt is, hogy több, korábban Galimbertinek tulajdonított festmény nem az ő, hanem a felesége, Dénes Valéria alkotása, aki egyébként nem szerette szignálni festményeit. Barki Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a két művész életműve olyannyira összefonódott, hogy sok esetben még maguk a szakértők sem tudják megkülönböztetni, melyik képet ki festette.

A művészettörténész szerint Dénes Valéria túlszárnyalta férjét, elképesztően tehetséges festőművész volt, aki a XX. századi festészet egyik legjelentősebb alakjánál, Henri Matisse francia festőművésznél tanult Párizsban.

Szinte minden évben kiállítottak a párizsi szalonokon is, 1914-ben önálló tárlatuk nyílt a Montmartre-on, a Galerie Berthe Weillben, ahonnan mások mellett Pablo Picasso és Henri Matisse karrierje is indult.

A Galimberti házaspár a XX. századi modern magyar festészet meghatározó szereplője volt, ígéretes pályájukat tragikus haláluk a nemzetközi siker kapujában törte derékba. A tárlat a teljes ismert Galimberti–Dénes-anyag bemutatására törekszik, ezért szerepelnek a festő édesapja és első felesége képei is a válogatásban, de érdekesség, hogy Luigi Galimberti megmaradt alkotásait most tekintheti meg első alkalommal a közönség, ahogyan a cseh származású Lanov Máriának a szülővárosából érkező gazdag festmény- és grafikai anyaga is először szerepel magyarországi tárlaton. 

A kiállításon összesen nyolcvanöt festmény és grafika, valamint számos különleges dokumentum, köztük a Dénes Valéria által írott levelek tekinthetők meg, emellett a művészházaspár életének helyszíneit is megismerhetjük. A kiállítás hiánypótló, hiszen Budapesten most először mutatkoznak be a művészházaspár képei.

A szekciók kronologikus rendben mutatják be az életművet. A művészházaspár elsöprő szerelmét, életét a tárlat egyik szekciójában Kassák Lajos felesége, Simon Jolán írja le a leghitelesebben:

Olyan volt ez a két ember, mint két sudár fa, amelyek egyenesen nőnek fel egymás mellett anélkül, hogy az egyik alárendelné magát a másiknak, hogy az egyik elvenné a napfényt a másiktól.

Kiderül az is, hogy a világháború kitörése után Franciaországból Hollandiába menekültek az internálás elől. Bár párizsi műtermük hatósági lefoglalása és műveik döntő többségének elvesztése traumaként érte őket, Hollandiában megnyugtató körülmények között élhettek és dolgozhattak tovább. Galimberti hazafias kötelességből 1915 tavaszán jelentkezett Magyarországon a seregbe, besorozták, de mielőtt a frontra indult volna, felesége tüdőgyulladásban elhunyt. Dénes Valéria temetése napján Galimberti szolgálati fegyverével szíven lőtte magát a budapesti Műcsarnok mögött. A kiállításon kiemelt szerepet kap öngyilkossága előtt írt búcsúlevele is.

A keresett alkotásokról szóló szekcióban az elkallódott, lappangó festmények felnagyított fekete-fehér archív fotója hívja fel a figyelmet az életmű hiányzó darabjaira, remélve esetleges felbukkanásukat, míg az utolsó teremben a kutatás kulisszái mögé is betekinthetünk.

A tárlat a Magyar Nemzeti Galéria (C épület, III. emelet) 2025. január 26-ig látogatható.