Az én nem létezik, ha nincs egy anyanyelv mögötte

A Poétikon e heti adásának vendége Végh Attila József Attila- és Príma-díjas költő volt, akivel a Magyarország – Az útikönyv című, Győrffy Ákossal közösen írt, hazánk tájegységeit bemutató könyvről, valamint a Halálcsillag című esszékötetéről beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra.

2025. 01. 04. 10:00
Végh Attila József Attila- és Príma-díjas költő Forrás: Mediaworks
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szerző választása a Zemplénre esett, amelyet az egyik kedvencének nevezett. – Ennek két fő oka van. Az egyik, hogy ott nincsenek turisták. Szinte senki nem jár ott. Napokig lehet ott sátorozni úgy, hogy emberrel találkoznál. A másik pedig, hogy 

néhol olyan érzésem van, mintha Erdélynek a bükköseiben járnék

 – adott magyarázatot a választására Végh Attila. 

A zseni mint ambivalens lény

Ezután a szerző Halálcsillag című esszékötete terelődött a szó, amelyben szintén fontos ihlető forrásként szolgálnak Magyarország ikonikus helyei. „Halálcsillag című könyvedben a Tokaj partján üldögélve egy lánynak kezdted el a csodálkozás-elméletedet kifejteni, amelyből kiderül, hogy a zsenik miért voltak képesek életük végéig a csodálkozásra” – hozta szóba a műsorvezető a Halálcsillag című esszékötet egyik jelentős témáját.

Forrás: Mediaworks

A zseni ambivalens lény, egyszerre vénember, egyszerre vén bölcs és csecsemő. Tehát mindenre képes úgy rácsodálkozni, mint hogyha akkor találkozna vele először. Például Rilke versei jutnak eszembe. Mélyre tud lemenni. Pont, mint egy csecsemő, de olyan bölcsességgel, mint egy aggastyán

– fejtette ki Végh Attila, aki – mint elárulta – a Halálcsillag című kötetében többször is foglalkozik Nietzsche A tragédia születése című művével, hogy aktualizálja annak motívumait.

– Vannak jelenségek manapság, amikből kitetszik, hogy hányféleképp lehet megtagadni Dionüszosz szellemét. Az egyik ilyen például az individualizmus. Dionüszosz többek között a kollektív összeolvadásnak az istene. Na most van egy ilyen liberális nézet manapság, miszerint csak az én az, amely valóban létezik, minden más, hogy család vagy nép az fikció, tehát ezek hülyeségek. Az én szabadsága a legfontosabb, csak arra kell törekedni és minden más elhanyagolható. Most ezzel szemben én úgy gondolom, hogy 

az én nem létezik, ha nincs egy nép mögötte, vagy nincs egy anyanyelv mögötte, nincs egy közössége, amiből ő jön. 

Dionüszosz megtagadásának a másik módja amikor az ember tagadja a mámort, ma ilyen hiperracionális életet élünk, és így minden túlságosan át van nagyon gondolva – fejtette ki gondolatait Végh Attila azzal kapcsolatban, hogy a modern idők hogyan próbálják kikezdeni Dionüszosz örökségét.

A teljes beszélgetés az alábbi linken érhető el:

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.