A féltékeny asszony mind egyforma, akár szegény jobbágy, akár a király felesége. Beatrice, Mátyás király felesége sem különbözik a többi asszonytól, s féltékenyen őrzi férjét, és amikor az a császári és pápai követek unalmas látogatása elől menekülve inkább álruhát ölt, hogy személyesen is meggyőződjön róla, országában mennyire van rendben a közbiztonság, ő is hasonlóan cselekszik, és udvarhölgyével utána megy. Ám két órára szem elől téveszti…
Pécsi Ildikótól Psota Irénig
Mikszáth Kálmán ízes humorral megírt, A szelistyei asszonyok című történelmi kisregényéből Makk Károly rendezett nem kevésbé szórakoztató kosztümös vígjátékot Hubay Miklós forgatókönyvéből. Mátyás király udvarában a barátok szorgalmasan írják a krónikát, mikor a kancellár kioktatja őket, hogy Mátyásról csak mint bölcs és erényes uralkodóról szabad megemlékezni. A vidám történet viszont azokról a gáláns kalandokról és epizódokról emlékezik meg, amelyekben feltehetően szintén bővelkedett a reneszánsz uralkodó udvara az államügyek mellett.
Ahogy a Szélesvásznú történelem legújabb adásában is elhangzik, még a korabeli kritika is rácsodálkozott, hogy Makk Károly kosztümös vígjátékában nincsenek bújtatott üzenetek, hanem valóban az önfeledt szórakoztatásról szól.
Mátyás király és a reneszánsz közeg csak díszletet teremtett ehhez a történethez
– állapítja meg a műsor vendége, Sal Endre, az Újságmúzeum főszerkesztője. Ha kissé körmönfontabban gondolkodunk a dologról, akkor persze onnan is megközelíthetjük a kérdést, hogy nagyon is kultúrpolitikai döntés az, hogy Mátyás királyról nem készült egy valamirevaló mozifilm se, és ez a magyar filmgyártás fontos mulasztása azóta is (bővebben lásd Bán Mórral készült interjúnkat). A Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? ugyan előszeretettel fordítja a feje tetejére a középkori királyságot, úgy parodizálja, akárcsak az Állami Áruház a kapitalizmust, ám mégis szőrszálhasogatásnak tűnne ezt a szemére vetni.
A Liliomfi és a Mese a 12 találatról után a rendező ezzel a darabjával újra felhőtlen szórakozást kínált a hazai közönségnek, miközben a hatvanas évek engedékenyebb kultúrpolitikájának köszönhetően ezúttal némi pajzánság is vegyült a film hangvételébe.
A filmben egymást érik a humorosabbnál humorosabb helyzet- és karakterkomikumok: a király titkos testőre (Samu Balázs) a királyt keresi, hogy megvédhesse (nemcsak az útonállóktól, hanem a nőktől is), de sosem veszi észre, hogy az orránál fogva vezetik, Dóczy gróf (György Bárdy) a nők bálványa, de a játékidő végére már nem csak a szelistyei asszonyok elől menekül fejvesztve, a film egyik legpikánsabb jelenetében (akkoriban ez még egy 18-as korhatár besorolást ért, ma már 12 évesen is nézhető a film) pedig Pécsi Ildikó meséli Mátyásnak (Darvas Iván), hogy sajnos több kérője is a halál áldozata lett, mert lebuktak az ő csempészárujával, miközben bájaival az álruhás uralkodót sem kell sokat kérlelnie, hogy tegyen el egy-két árut, s ha kérdezik, vállalja azokat magukra.
Pécsi Ildikó és Psota Irén mellett fontos szerephez jut Pap Éva, Tordai Teri, és Gergely Anna, egészen különleges névsor az, amit Makk Károly filmje felvonultat.
A Szélesvásznú történelem adásából azonban kiderül, hogy a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? alkotóinak élete korántsem olyan felhőtlen, mint maga a film, ami egyfajta rehabilitáció volt a számukra. Darvas Iván ’56 után két évig volt börtönben, Psota Irén férjét is börtönbe zárták, őt magát pedig évekig figyelték, Dévay Kamilla (Udvaros Dorottya édesanyja) pedig sosem heverte ki az őt ért megaláztatásokat, de a sort hosszasan folytatják még a műsorban.
A Szélesvásznú történelem szombat este 22 órakor kezdődik a Hír TV-n, A Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? a műsor előtt, 20 órakor lehet megnézni. Az ismétléseket másnap 11 órakor, illetve 13 órakor láthatják.
