A legdrágább magyar sorozat régi adósságokat törleszt, világraszóló sikerre számíthat a Hunyadi

A nemzet lánya című cseh–magyar minisorozat első részei a napokban váltak elérhetővé a Direct One kínálatában. A történet a cseh függetlenedési törekvések és az emancipáció kezdetének idejébe röpítenek vissza, a cseh filmekre jellemző bohókás humorral. A sorozat kapcsán Bán Mórral, a Hunyadi-könyvsorozat szerzőjével beszélgettünk a történelmi filmek jelentőségéről, a magyar (film-)kultúra ez irányú adósságairól, és a készülő Hunyadi-tévésorozat mellett természetesen magáról A nemzet lányáról is.

Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet

– Ezek a filmek gyakran egy ma létező gondolkodásmódot vetítenek vissza egy olyan korba, ami teljesen más keretrendszerek között működött. A történelem épp attól érdekes, hogy mindent a maga korának az ismérvei alapján vizsgál. – Azonban A nemzet lányának mentségére legyen mondva, hogy bár mintha túlontúl mai, feminista szemlélettel tekintene a kor társadalmára, egyelőre inkább humorral teszi ezt, semmint elítélően.

A megvalósítás módja mellett azonban még nagyobb súllyal esik latba, hogy egyáltalán mit választunk ki a témák végtelen tárházából. – A probléma az, amikor bizonyos történelmi korokkal, eseményekkel egyáltalán nem foglalkozunk. – utal a szerző arra az egyszerű tényre, a magyar történelem jelentős részéről gyakorlatilag semmiféle mozgóképes tartalom nem készült, ezzel torz, egyoldalú képet festve a nemzeti múltról.

Csak az utóbbi években indult el az a folyamat, ami kifejezetten ösztönzi ezeknek a filmeknek az elkészülését (lásd: Blokád, Tündérkert, Semmelweis, stb.), de még így is óriási adósságot kell bepótolnunk. – Szent István királyról és Mátyás királyról sem készült még komoly, valóban történeti szemléletű történelmi játékfilm. Nem rajzfilm, nem rockopera, nem kosztümös parabola, hanem klasszikus játékfilm. A trianoni traumával is az Anyám és más futóbolondok a családból című, egyébként remek film foglalkozott csupán. A filmesek elfelejtették feldolgozni és megmutatni, hogy mit éltek át akkoriban a nagyszüleink, dédszüleink. 

Ez nem lehet véletlen félreértés, kihagyás, hanem tudatos kultúrpolitikai döntés. De itt most nem is az egyes filmekre kell gondolni, hanem a folyamatokra.

A II. világháború népirtásairól, kegyetlenkedéseiről sok filmet forgattak, arról viszont például egészen eddig nem készült élményszerű mozgóképes feldolgozás, hogy miért szól a déli harangszó, és mit köszönhet nekünk az európai civilizáció.

És még annyi mindent nem beszéltünk el, nem dolgoztunk fel, holott világszerte minden nemzet így tesz, fontosnak tartja a nemzetkép kifelé való pozitív megjelenítését.Én mindenkit nagyon becsülök, aki a korábbi hamis, torz képen megpróbál változtatni –  mondta Bán Mór.

Bán Mór is nagy reményeket fűz a készülő Hunyadi-filmsorozathoz (Fotó: Havran Zoltán)

Ezt az egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, és nem az önostorozásra, önmarcangolásra építő történelmi szemléletet célozza a készülő Hunyadi is. –  A sorozat egy olyan hősről szól, aki nem feltétlen akart hős lenni, mégis rá hárul a küldetés, hogy megvédje a nemzetet, a kereszténységet és egész Európát. 

– Szerintem sodró, kalandos történelmi sorozat lesz, amelynek vázát a jól ismert életút adja meg 

– mondja az író. Bán Mór elárulja azt is, hogy nagy reményeket fűz a sorozat utolsó, csaknem mozifilm-hosszúságú epizódjához, ahol megelevenedik a nándorfehérvári ostrom. – Régi adóssága ez a magyar filmgyártásnak, és a stáb, az alkotók mindent elkövettek annak érdekében, hogy Hunyadi eposza világszínvonalon, méltó körítéssel kerüljön képernyőre. Hogy végre a magyar múltról valami felemelőt, valami szívhez szóló, ugyanakkor igaz történetet is elmesélhessünk – zárja sorait az író.