Keller András: Kevés az olyan művész, aki zenekart nevel és tradíciót teremt

– A szimfonikus zenekari világ páratlan és gyönyörű minta valamennyiünk számára. Hogyha egy ügyért képesek vagyunk különbözőségeink ellenére együttműködni, akkor nagyszerű dolgokat alkothatunk együtt, ami kisugárzik azokra is, akiknek mindezt megmutatjuk – mondta lapunknak Keller András. A Concerto Budapest főzeneigazgatójával a január 18-án a Zeneakadémia Nagytermében megrendezendő hegedűgála programjáról, fellépő művészeiről és arról is beszélgettünk, hogy karmesterként mit tart legfőbb feladatának.

Keller András Fotó: Cseke Csilla

– A Concerto Budapest az év első hangversenyén különleges hegedűgálával tiszteleg a magyar hegedűművészet legendái előtt. Úgy tudom, hogy három nagy hegedűsmesterre emlékeznek. Kik ők és mit képviselnek a művészetükkel a mai napig?

Keller András hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest főzeneigazgatója. Fotó: Felvégi Andrea

A Concerto Budapest hegedűgáláján Lilia Pocitari moldovai hegedűművész is fellép

– Kovács Dénes húsz éve halt meg, ő a mesterem volt. Sajnos az elmúlt egy évben vesztettük el Rolla Jánost és Pauk Györgyöt is. Mindhárom művész a nagy magyar hegedűiskola fényes csillaga, és közöttük van egy csodálatos közös nevező: valamennyiük életművében kiemelkedő szerepet kapott Bartók Béla művészete, melynek nagykövetei voltak szerte a világban.

– Gyakran lépnek fel világhírű magyar és külföldi művészekkel közösen. A hangversenyen ezúttal kik működnek közre?

– Lilia Pocitari fiatal moldovai hegedűművész Bartók Béla második hegedűversenyét játssza és egy másik ifjú művésznő, a Virtuózokban feltűnt, rendkívül tehetséges Abouzahra Mariam szólaltatja meg Csajkovszkij hegedűversenyét. A másik két szólista a magyar zenei élet kiemelkedő egyéniségei, akiket nem kell bemutatni. Kelemen Barnabás Rolla János egykori hangszerén adja elő Brahms hegedűversenyét, Baráti Kristóf pedig, aki idén a Concerto Budapest évad művésze is, Mendelssohn hegedűversenyével zárja majd a hangversenyt.

– Munkája révén jelentősen megújult a zenekar, köszönhetően többek között a fiatal tehetségeknek, az egyéni műsorszerkesztésnek és a tematikus fesztiválprogramoknak. Hogyan illeszkedik ebbe a művészi koncepcióba a mostani hegedűgála?

– Nagyon fontos olyan zenei események létrejötte, amelyek egy bizonyos aspektust emelnek ki vagy egy témára fókuszálnak. A hegedűgála esetében ez a magyar hegedűiskola. Bár a fellépő művészek között látszólag kakukktojás Lilia Pocitari, de ő a 2023-as Bartók Világverseny győztese és a Concerto Budapest különdíjasa. Nagyon örülök, hogy ebből az alkalomból a legfontosabb magyar hegedűversenyt fogja előadni Budapesten. Az előadókon kívül vannak további magyar vonatkozásai a programnak.

Külön érdekesség, hogy azonos évben született Brahms és Csajkovszkij hegedűversenye és mindkét remekművet magyar hegedűsnek ajánlották a komponisták. Brahms Joachim Józsefnek, Csajkovszkij pedig Auer Lipótnak.

Utóbbi lehetetlennek tartotta a darab előadását és nem is vállalta a premiert, viszont később nagy pártolója lett ennek a csodálatos műnek. Bartók Béla korának valamennyi nagy magyar hegedűsével dolgozott együtt, a második hegedűversenyt pedig Székely Zoltánnak ajánlotta.

– A klasszikus repertoár mellett az együttes nagy hangsúlyt helyez a XX. századi, valamint a kortárs zenei művek előadására is.

– A Concerto Budapest két fesztiválját is a kortárs zenének dedikálja: a Magyar kincsek-koncertsorozat és a Magyar kincsek ünnepe elnevezésű fesztiválunk kifejezetten a magyar zeneművészet alkotásait népszerűsíti. Ismert műveket új előadásban, esetleg új olvasatban mutatunk be, premiereket tartunk, illetve kevésbé ismert művekre szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A Hallgatás napja pedig a kortárs és a magyar zeneszerzésnek és előadó-művészetnek jelentős fóruma.

– A Concerto Budapest főzeneigazgatója és egyben vezető karmestere a 2007-es centenárium óta. A 2025-ös évre milyen szakmai célkitűzéseket fogalmazott meg?

– Minden nap sokkal jobb zenésszé szeretnék válni és ugyanezt kívánom a muzsikusaimnak is, ez igaz 2025-ben ugyanúgy, mint 2024-ben vagy 2027-ben.

– Karmesterként huszonkét éve debütált az Orchestra di Padova e del Veneto élén. Azóta mit tart a legfőbb feladatának?

– Nagyon sok nagyszerű zenész van, akik kiválóan dirigálnak, de kevés az olyan művész, aki zenekart nevel és tradíciót teremt. Hogy nyomot tudjunk magunk után hagyni, olyan aspektust kell közvetítenünk, amit a zenészek nemcsak be tudnak fogadni, hanem maguk is tovább tudnak adni.

A karmesternek úgy kell a zeneműveket megvilágítani a zenészek számára, hogy a hangok mögött szellemi kohéziót teremtsen, és ebből az aspektusból a karmester nemcsak előadó, hanem alkotóművész is, a zenészek mestere.

– Korábban így nyilatkozott a zenehallgatásról: „…egyáltalán nem megérteni, hanem hallgatni, érezni kell a zenét, átengedni magunkon. Ha valaki megteszi ezt a szellemi-lelki befektetést, olyan gazdaggá válhat, hogy az egész életét másként látja majd.” Önnek mit ad a zene a hétköznapokban?

– A létem értelme, a zene által tudok bármit is kifejezni, és nekem persze feladatot is jelent. A szimfonikus zenekari világ páratlan és gyönyörű minta valamennyiünk számára, hogyha egy ügyért képesek vagyunk különbözőségeink ellenére együttműködni, akkor nagyszerű dolgokat alkothatunk együtt, ami kisugárzik azokra is, akiknek mindezt megmutatjuk. Ezzel egy kicsi jót tettünk a jövő világáért, a jövő Magyarországáért.