A Szélesvásznú történelem aktuális adásában Keleti Márton klasszikusa kerül terítékre, ami többek között arról nevezetes, hogy Puskás Ferenc disszidálása után a labdarúgó-legenda jeleneteit újraforgatták Hidegkuti Nándorral. A film egy kitalált országban, Futbóliában játszódik, amelynek lakói körében a futball szinte vallássá válik. A nemzeti válogatott sikere élet-halál kérdés, és amikor az ország csapata kudarcot vall, az egész nép pánikba esik. Az események során Duca tengernagy (Ungvári László), a minisztertanács befolyásos tagja, a magyar Aranycsapat egyik legnagyobb sztárját, Puskát szeretné leigazolni, hogy megmentse az országot. Csakhogy Svájcba érkezve fatális hibát követ el: egy pitiáner csalót, a botlábú Jóskát (Pongrácz Imre) szerződteti helyette. Jóska barátjával, Brunóval (Feleki Kamill) kihasználja a helyzetet, hogy luxuskörülmények között élhessen Futbóliában, ám a fő probléma hamarosan bekövetkezik: a botcsinálta futballsztárnak a pályán kell bizonyítania.
A csodacsatár a Szélesvásznú történelemben
A csodacsatár nem csupán egy egyszerű vígjáték; a szatíra eszközeivel támadja a korabeli politikai rendszert és annak abszurdumait. Futbólia futballért való megszállottsága a magyar Aranycsapat sikereinek társadalmi hatását figurázza ki, míg a Jóskát éljenző tömeg a korszak személyi kultuszára utaló karikatúra. A történet záró jelenetében a döntő mérkőzés kudarca politikai válságot robbant ki: a tömeg elégedetlensége elsöpri Duca tengernagyot, de a helyzet abszurditását fokozva a miniszterelnök végül visszakerül a pozíciójába.
Ez a jelenet könnyen érthető allegória volt a korabeli magyar politikai helyzetről. Az 1956-os forradalom előestéjén forgatott film nyíltan fricskázta a fennálló rendszert, bemutatva a vak bálványimádás és a politikai manipuláció összeomlását.
Bár Sztálin halála után megindult az enyhülés a szovjet blokkban, Keleti Márton ezzel a gúnyos sportszatírával mégis kockázatos területre tévedt. 1956 nyarán és kora őszén már egyre tapinthatóbbá váltak a közelgő forradalom jelei: Rákosi Mátyás végleg megbukott, a magyar értelmiség aktivizálódott, a pártellenzék mozgolódni kezdett, és a média feletti pártkontroll is enyhült. Méray Tibor, a film forgatókönyvírója ezeket az egyre turbulensebb politikai eseményeket is beleszőtte a szimbolikus történetbe.
