Élő népművészet
A táncházmozgalom az 1980-as évek elejére mérföldkőhöz érkezett: az ország legnagyobb fedett létesítményében, a Budapest Sportcsarnokban 1982. március 28-án rendezték meg az I. Táncháztalálkozót, amely azóta is minden évben várja az érdeklődőket. A Táncház Egyesület rendezésében megvalósuló esemény fő helyszíne ezúttal is a Papp László Budapest Sportaréna lesz, melynek további termeiben párhuzamosan futó programkavalkád színesíti az élményt, biztosítva, hogy minden korosztály és érdeklődő megtalálja a kedvére valót.
Újdonságként az idei évben a Táncháztalálkozó keretében rendezik meg a Tedd ki a pontot! XXVI. Nemzetközi Legényesversenyt és A te lábad fűzfavessző! V. Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Legényesversenyt is.
Az intézményesülés fontossága
A rendezvény fő szervezője Berán István, a Táncház Egyesület vezetője, aki már a legelső táncháztalálkozón is ott volt, akkor még zenészként. Jó darabig ebben a minőségében vett részt az eseményen, az utóbbi pár évtizedben pedig már a szervezési oldalon dolgozik. Mint azt korábban lapunknak elmondta:
A népművészettel foglalkozás sok embernek egzisztenciát is jelent. Emellett nagy tömegeket mozgat meg a népi kultúra, ami a táncháztalálkozókon is megmutatkozik. Ez a kettősség látható abban is, ahogy az alulról szerveződő, amatőr mozgalom lassan intézményesült.
Hozzátette: az intézményesülés fontos, hiszen annak, hogy hiteles tananyagokhoz, gyűjtésekhez hozzá lehessen férni, ez elengedhetetlen feltétele. Berán István meglátása szerint a művészeti iskolákban olyan csodálatos műhelyek alakulnak ki, amik bízvást nevezhetők közösségnek, és ez nemcsak Budapesten van így, hanem vidéken, sőt a határon túl is.
Archaikus és modern
A Táncháztalálkozó az UNESCO-listán szereplő és hungarikumnak nyilvánított táncházmódszer nagy ünnepe, kiváló minősítéssel díjazott folklórfesztivál és minősített európai kulturális fesztivál.
Története igazolja, hogy ez az esemény a hagyományos népművészet és a színpadi előadó-művészet, falu és város, az archaikus és a modern izgalmas egymásra hatásának eleven megjelenítése, igazi ünnep, amely egy hétvégén át tart a nagyközönség aktív közreműködésével.
Péntek este Halljunk szót…! címmel a Fonó Budai Zeneházban koncerttel egybekötött nyitótáncházzal veszi kezdetét a háromnapos programsorozat, ahol a világ minden részéről érkező táncházkedvelők találkozhatnak.
A negyvennegyedik táncháztalálkozó április 5–6-án, szombaton és vasárnap a Budapest Sportaréna küzdőterén az Aprók bálja programrésszel indul, ahol a dél-alföldi régió mutatkozik be, melynek különlegessége, hogy a küzdőtéren a gyermektáncosokkal együtt a közönség is részt vesz a táncokban, mindenki kipróbálhatja magát a népi játékokban és az ügyességi versenyekben.
A Tánchagyományaink programrész táncházak és bemutatók sorozata, a folklórban leggazdagabb Kárpát-medencei tájegységek és a hazai nemzetiségek felsorakoztatásával.
A néptáncokkal csak most ismerkedők az élő zenére tanulhatják, akik tudják, szabadon táncolhatják az egymást követő, más és más hangulatú táncainkat a küzdőtéren. Ezzel párhuzamosan a Martin György-teremben a Táncházakadémia programon különböző néptáncstílusok és -technikák, valamint táncházak vezetésére vonatkozó ismeretek kerülnek terítékre. Ezután díjazott táncosok műsora tekinthető meg, majd a Kamasz táncház következik, ahol a Fölszállott a páva tehetségkutatóból megismert Sarjú Banda muzsikál.
A teremben egész nap megtekinthető lesz az Utolsó óra című 25. jubileumi fotókiállítás, amely az ezredforduló legnagyobb népzenei gyűjtése során készült.
A Kodály teremben a Tágasságot nekünk is! című programrészben a Mesterek és tanítványok pályázat díjazottjai, valamint meghívottak mutatkoznak be. Az Ókútból friss víz koncertsorozat a műfaji határok nélkül programmal azt az üzenetet kívánja közvetíteni, hogy a zenei folklorizmust egymástól eltérően megközelítő alkotások egymást kiegészítve még erősebben képesek a népművészetben rejlő értékeket kiemelni, bemutatni.
Szombat este a Gála műsorán együtt lépnek fel Magyarország kiemelkedő néptáncegyüttesei, hagyományőrző együttesei és a határon túlról érkező népművészek. A programot a küzdőtéren zajló Táncház a javából teszi majd teljessé. Vasárnap a Magonc nyitányt követve az Aprók bálja és a Tánchagyományaink programrész folytatására kerül sor, amelyek mellett a kézműves-foglalkozásokon is szeretettel várnak mindenkit.
Ekkor lesz a Minden magyarok tánca is, amelyen a Kárpát-medence határon túli tájain és a távoli országokban élő magyar néptáncosok és népzenészek adnak ízelítőt a magyarbődi táncokból.
Majd 14 órától a Magyar Állami Népi Együttes táncosai, az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület díjazott táncosai, zeneiskolás növendékek, hagyományőrző zenészek és táncegyüttesek közreműködésével létrejött, igazán alkalmi jellegű műsor és táncház következik, mely a Közös ég alatt címet kapta. Ezt követően folytatódik a tánctanítás, melyet a Kárpát-medencei Öregtáncos Együttesek Szövetsége „vezényel”.
Vasárnap 17 órától egy koncerttel és táncházzal indul az este, majd a Bál című gálaműsorban a legkiválóbb énekesek és a Táncháztalálkozó „fesztiválzenekara” közreműködésével több száz, népviseletbe öltözött táncos a nagyközönséggel együtt idézi fel a hajdani falusi bálok hangulatát. A hétvégét az aréna küzdőterén az Össztánc zárja.
Az egyik nagy vonzerő: népművészeti vásár
A táncháztalálkozó egyik nagy vonzerejét a népművészeti vásár jelenti, amely a hagyományos tárgyalkotást, valamint az abból táplálkozó képző- és iparművészetet együttesen jeleníti meg, régi és új tárgyakkal, a funkcionális esztétikumot magas szinten képviselve.
Napjainkban ezerfelé találkozhatunk táncházzal, népzenével, néptánccal, kézművesportékával. Mégis a Táncháztalálkozó az egyetlen hely, ahol az »itt és most« jegyében mindezek élményét együttesen átélhetjük
– vallják a szervezők.
További információ a táncháztalálkozó programjairól, a felnőtt és a gyerek napijegyekről, kedvezményes korai jegyekről és jegyvásárlás a www.tanchaztalalkozo.hu weboldalon.
