A csárdás nemzetközi bejegyzési dokumentumát Csonka-Takács Eszter és Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára közösen adta át a csárdást táncoló magyar közösségek nevében két hagyományőrző táncosnak, Farkas Zoltánnak és Tóth Ildikónak.
A csárdás mögött mindig emberek vannak, a táncokban az életük, lelkiségük, hovatartozásuk tükröződik. Külön köszönet illeti Martin György néprajzkutatót és csapatát. Az ötvenes évektől végzett kutatómunkájukkal ők tették lehetővé a következő generációk számára, hogy mi ezeket a táncokat megtanulhassuk
– fogalmazott Farkas Zoltán Batyu.
Soós Gábor azt emelte ki, hogy az immár 788 nemzetközi örökségelem közül nyolcvan-száz kapcsolódik a tánchoz, és közülük 20-25 európai.
A XVIII. századi katonai toborzások során kialakult csárdás különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen – Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak. A magyarországi táncházmozgalom hatására a hetvenes évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában.
A csütörtöki ünnepségen a Hagyományok Házában Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske mellett fellépett a tordasi Pilikék Gyermek Néptáncegyüttes, a nagyecsedi Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes, a Magyar Állami Népi Együttes, a zenéről a Magyar Állami Népi Együttes zenekara gondoskodott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!