Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO tavaly decemberben a világszervezetnek a paraguayi fővárosban, Asunciónban tartott ülésszakán vette fel a csárdást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
A csárdás különböző verzióit a mai napig táncolják
Both Miklós főigazgató szerint az UNESCO döntéséért elsősorban a táncosoknak, zenészeknek, hagyományőrzőknek jár a köszönet. Mint hozzátette, a nemzetté váláshoz a kodályi koncepció jegyében kell egy közös kincs és tudás, amin keresztül a nemzeti közösségek szerveződni tudnak. Kitért arra, hogy az elmúlt évtizedekben erős intézményesedés indult el, és ennek eredményeként erős talapzaton áll az, amit korábban a falusi hagyományok elindítottak. Rámutatott, a nemzetközi elismerést sokéves munka készítette elő, amelynek részeként az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság szellemi kulturális örökség szakbizottságának javaslatára a csárdás tánc élő hagyománya 2019-ben felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. Ezt a dokumentációt a Hagyományok Háza szakemberei dolgozták ki.
Agócs Gergely, a Hagyományok Háza főigazgatói tanácsadója az eseményen arról beszélt, hogy az UNESCO-listára kerüléssel saját magunknak is üzenünk azzal, hogy műveljük kultúránkat és csárdást táncolunk.
Amíg értékeink megjelennek különféle nemzetközi jegyzékeken, az nem csak a kulturális diplomácia sikere. Azt is megmutatjuk ezzel, hogy amíg ebben a bolond világban a mindent átható delejező képernyő bűvöleten kívüli tevékenység létezik, addig van remény
– fejtette ki.
Csonka-Takács Eszter, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség igazgatóságának vezetője elmondta, hogy immár nyolc szellemi kulturális örökséggel és két jó megőrzési modellel rendelkezik Magyarország az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség 2003-as egyezményéhez kapcsolódó nemzetközi listáin.
Szellemi kulturális örökség a csárdás mellett a magyar solymászat, a matyó népművészet, a kékfestés, a lipicai lótenyésztés és az üvegművesség is. Ezek együtt hirdetik a magyarországi közösségi kultúra sokszínűségét, életerejét
– jegyezte meg.
Mint fogalmazott, a csárdás az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján található 788 örökségelem közé „táncolta be magát”.
A csárdás tánc az UNESCO egyezménye által megfogalmazott szellemi kulturális örökség lényegét tükrözi, egy dinamikus, folyamatosan fejlődő gyakorlat, amely mélyen összefonódik a közösségek identitásával és kohéziójával
– tette hozzá.
A csárdás nemzetközi bejegyzési dokumentumát Csonka-Takács Eszter és Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára közösen adta át a csárdást táncoló magyar közösségek nevében két hagyományőrző táncosnak, Farkas Zoltánnak és Tóth Ildikónak.
A csárdás mögött mindig emberek vannak, a táncokban az életük, lelkiségük, hovatartozásuk tükröződik. Külön köszönet illeti Martin György néprajzkutatót és csapatát. Az ötvenes évektől végzett kutatómunkájukkal ők tették lehetővé a következő generációk számára, hogy mi ezeket a táncokat megtanulhassuk
– fogalmazott Farkas Zoltán Batyu.
Soós Gábor azt emelte ki, hogy az immár 788 nemzetközi örökségelem közül nyolcvan-száz kapcsolódik a tánchoz, és közülük 20-25 európai.
A XVIII. századi katonai toborzások során kialakult csárdás különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen – Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak. A magyarországi táncházmozgalom hatására a hetvenes évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában.
A csütörtöki ünnepségen a Hagyományok Házában Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske mellett fellépett a tordasi Pilikék Gyermek Néptáncegyüttes, a nagyecsedi Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes, a Magyar Állami Népi Együttes, a zenéről a Magyar Állami Népi Együttes zenekara gondoskodott.