A Hófehérke történetét számos alkalommal feldolgozták már az irodalomban, a filmművészetben, a színházban, valamint a zenében. Ezúttal a Budapesti Operettszínház színpadán láthatja a közönség a világ egyik leghíresebb Grimm-meséjéből készült táncjátékot, amely a budapesti ősbemutató óta nemcsak itthon, hanem külföldön is hatalmas népszerűségre tett szert, az elmúlt húsz évben három kontinenst meghódítva bejárta a világot.
A Hófehérke táncjáték visszatér Budapestre
A bemutató kapcsán tartott szerdai sajtótájékoztatón Kiss-B. Atilla kiemelte, hogy a Budapesti Operettszínház főigazgatójaként a zenés-táncos színjátszás minőségi szórakoztatásán túl felelősséget érez az utánpótlásképzés és a tehetséggondozás terén is. Az előbbi kérdése nem csak a színpadi művészet szintjén, de a közönség szintjén is foglalkoztatja.
Kik ülnek évek múlva a teátrum nézőterein? Ettől az indíttatástól is vezérelve hirdettük meg mostani évadukat a családok évadaként, amelybe jól illeszkedik a Budapesti Operettszínház Balettegyüttesének egész estés táncjátéka, a Hófehérke, amely egy igazi családi produkció. Apáti Bencével évek óta terveztük a bemutatót, de úgy látszik, hogy most érkezett el az ideje
– fejtette ki a főigazgató, hozzátéve, hogy régóta megfogalmazott elvárás a fenntartjuk, a Kulturális és Innovációs Minisztérium részéről, hogy találjanak mecénásokat a projektjeik megvalósításához. E nagyszabású produkció a Pro Filii Alapítvány támogatásával jött létre.
Ifjabb Harangozó Gyula rendező-koreográfus felidézte, hogyan jött a Hófehérke táncjáték ötlete. Mint mondta, több mint húsz évvel ezelőtt Kijevbe utazott, hogy megnézze az előadást, amivel korántsem volt elégedett. Ez adta az ötletet, hogy létrehozzon egy sokkal jobb táncjátékot, amelynek zenéjének megírásához felkérte Kocsár Tibor zeneszerzőt.
A közös munka roppant izgalmas volt, rengeteget improvizáltunk, a zene és a tánc egyszerre született meg
– emlékezett vissza a koreográfus, akit Walt Disney meséje inspirált. Norvégiában járva pedig megtudta, hogy a Hófehérke egy norvég eredetű mese, amit a Grimm-testvérek tettek ismertté.
Ifjabb Harangozó Gyula szerint ez nem egy balett, hanem egy könnyed és humoros színházi előadás, táncjáték, amely modern és klasszikus táncelemeket egyaránt tartalmaz. Mint rámutatott, nem balett közönségnek készítette a Hófehérkét, hanem azoknak, akik szeretik a színházat.
Ezt az előadást öttől 95 éves korig mindenki élvezi különböző szinteken, mert a gyerekek mást látnak benne érdekesnek, mint a felnőttek
– tette hozzá.
Erkel László Kentaur, az előadás díszlettervezője a sajtóeseményen arról beszélt, hogy húsz évvel ezelőtt valami eredetit szerettek volna létrehozni látványvilágban is, de amit most láthat a közönség, az még sokrétűbb és teljesen új lesz. Hozzátette, hogy a Bajországban található mesebeli Neuschwanstein kastély és annak csodálatos környezete, színpompás fái ihlették az előadás színpadképét.
Simon István táncművész a vadász szerepét táncolja az előadásban. Elmondta, hogy a vadász szerepe egy sokdimenziós karakter, mert a virtuóz szólók és duettek mellett művészi megformálás, kettősség is van benne: vonzódik a mostohához, ugyanakkor meg akarja védeni Hófehérkét.
Ifjabb Harangozó Gyula Hófehérkéje a magyar balett színjátszás esszenciáját foglalja magában és mint egy tradíciót menti át a következő generáció számára
– mutatott rá a táncművész.
Elhangzott, hogy
a Hófehérke a magyar közönség mellett az európai, az ázsiai és az ausztrál közönséget is meghódította, de a Moszkvai Bolsoj Színházban és a hongkongi művészeti fesztivál nyitódarabjaként is nagy sikerrel szerepelt. A The Weekend Australian újság Andrew Lloyd Webber-színvonalú musicalekhez hasonlította.
A sajtó képviselőinek bemutattak három részletet a táncjátékból, amely nagyon mozgalmasnak és humorosnak ígérkezik.
