Egy 1732-es, Stradivarinál is drágább hegedű rázta fel a Széchenyi fürdőt a Summerfest éjszakáján

A nyáresti hangulatban Európa legnagyobb fürdőkomplexumának falait ellepik a sugárzó fények, a vizuális élménnyel elbűvölő hangzásvilág párosul. A fürdő, amelynek építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján és 1913. június 13-án nyitották meg Széchenyi gyógyfürdő néven, kiemelkedő programnak adott helyszínt július kilencedikén. A Fesztivál Akadémia Budapest Summerfest részeként egy igazán varázslatos, felülmúlhatatlan és egyedülálló élményben vehettek részt azok, akik ellátogattak az éjszakai koncertre, ahol a fürdőzők örömére felejthetetlen remekmű-válogatással várták a vendégeket a szervezők és a zenészek.

Fotó: Herman Péter

Ifj. Sárközy Lajos Budapesten született hétgenerációs zenész családba, zeneakadémistaként megnyerte a Bartók Rádió jazzhegedű tehetségkutató versenyét. Fotó: Herman Péter

Ifj. Sárközy Lajos hét generációs zenész családba született hegedűművész zenekarával lehengerlő hangulatot teremtett a Széchenyi fürdőben. A számtalan rangos díjjal elismert művész lapunknak elmondta, kedveli a nem hétköznapi kihívásokat, így nagyon tetszett neki, hogy a fürdőben zenélhettek. – Mi, magyarok, erre is nagyon büszkék lehetünk, hogy egy ilyen gyönyörű fürdőnk van. Kiválóan megoldották a hangosítást, nagyon jó akusztikát kaptunk, és zeneszerető közönségnek mindig a legnagyobb élvezettel játszunk, így pompásan éreztük magunkat egy ilyen fantasztikus közönség előtt – mondta a hegedűművész, majd úgy fogalmazott: – A jó zenész felismeri, mire van szüksége a közönségnek, ma nagyon jó dolgunk volt, rengeteg profi zenész hallgatta a koncertet, nagyon boldogan játszottunk nekik és rengeteg külföldi vendég is érkezett. Amit az elődeink ránk hagytak a 17. századtól kezdve, a magyar cigányzenét, cigánymuzsikát, még mindig híres, és még mindig nagyon szeretik külföldön is és még a Z generáció is ismeri a dallamokat. Olyan kincs van a kezünkben, amit más nemzet nem tudhat magáénak. Több ezer óra gyakorlás és munka van benne, ilyenkor a legboldogabb a szívünk, hogy mi, kis magyar nemzet, a legnemesebb értelmében mondom a kis jelzőt, ilyen zenei kultúrával rendelkezünk. Erre nagyon büszkék lehetünk. 

 Sárközy Lajos szívéhez nagyon közel áll a hegedűje, és az, hogy a hangszer Reményi Ede hegedűművész és zeneszerző saját hangszere volt. Fotó: Herman Péter

Sárközy Lajos a hegedűje történetéről mesélt lapunknak. Azt mondta, a hegedű mindig akkor érdekes, és értékes is, ha a készítője nagyon híres, és az is aki játszott rajta. Ennél a hangszernél mind a kettőt el lehet mondani, ezt a hegedűt 1732-ben készítette Giuseppe Guarneri del Gesù, aki ma már talán híresebb Antonio Stradivarinál is. Ők ketten a leghíresebb hegedűkészítők. A Guarneri sokszor drágább, mint a Stradivari. Azon felül, hogy milyen összeget képvisel, nekem még közelebb áll a szívemhez, hogy ez a hangszer Reményi Ede korszakalkotó hegedűművész és zeneszerző saját hangszere volt. Ez a hangszert valószínűleg ismerte Liszt Ferenc és Johannes Brahms is. A művész halála után a család úgy döntött, hogy értékesíti a hangszert, akkor kikerült egy híres, nagy londoni céghez, de a magyar állam 1962-ben úgy döntött, visszaszerzi a magyaroknak. Kovács Dénes professzor úrnak vásárolták meg ezt a hegedűt akkor, de természetesen a magyar állam tulajdona. Majd a tanárom, Perényi Eszter játszott rajta hosszú évtizedekig, később pedig Keller András Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész. Tavaly december óta pedig engem ért ez a hatalmas megtiszteltetés, hogy én szólaltathatom meg a továbbiakban ezt a kivételes hangszert. Hat év múlva a háromszázadik születésnapját fogjuk ünnepelni ennek a hegedűnek – fogalmazott Sárközy Lajos.