Havidíjas színház, coworking iroda és szervezeti reform – így képzelik el a jövőt a frissen kinevezett színigazgatók

Streamingplatformok mintájára kialakított előfizetéses jegyrendszer, napközben is nyitva álló közösségi tér, több kortárs magyar darab és független társulat a repertoárban – Csiby Gergely több ponton is reformálná az Új Színház működését. A Madách Színház élére kinevezett Szabó P. Szilveszter a teátrum művészeti hagyományainak megőrzését és továbbvitelét tűzte ki célul. Mindkét új igazgató öt évre kapott megbízást, a pályázataikat értékelő bizottságok ugyanakkor a tervek mellett azok kockázataira is felhívták a figyelmet.

Csiby Gergely és Szabó P. Szilveszter Forrás: Vígszínház, Sonline

A szakmai bizottság Szabó P. Szilveszter pályázatában különösen az intézmény humán és szervezeti hátterére, az innovációra, az etikai kódexre és a társulati szerződéses viszonyok rendezésére vonatkozó elképzeléseket értékelte. Ugyanakkor 

több vállalást is túlzónak vagy megalapozatlannak talált: az évi négy bemutató és négyszáz előadás tervét például szakmailag irreálisnak nevezte, amely túlterhelné a személyi és műszaki állományt. A prózai előadások nagyszínpadi bevezetéséhez szükséges gazdasági hatásvizsgálatot is hiányolta. A

 bizottság szerint ezek a hiányosságok megfelelő racionalizálással és gazdasági fegyelemmel korrigálhatók.

Csiby Gergely közösségi térré nyitná az Új Színházat

Az Új Színház leendő vezetője négy alkotótársával, Kopek Jankával, Dicső Dániellel, Király Dániellel és Milovits Mátéval közösen dolgozta ki pályázatát. A csapat nem a korábbi értékek teljes elvetését, hanem a meglévő hagyományok megőrzése mellett egy nyitottabb, sokszínűbb intézmény kialakítását tűzte ki célul.

Csiby Gergely és Kopek Janka a Papagenónak adott interjúban a pályázat egyik fontos alapvetéseként említette a „több emberséget”. Csiby szerint az elmúlt évek színházi ügyei is megmutatták, mennyire fontos, hogy világos keretek határozzák meg az együttműködést és az egymással való bánásmódot. Olyan munkahelyi környezetet szeretnének teremteni, ahol a művészi szabadság és a biztonságos munkavégzés egyszerre érvényesülhet.

A színész-rendező a közösségi gondolkodást is meghatározónak tartja. Mint mondta, mindig közösségben érezte magát igazán hasznosnak, és rendezőként is azt tapasztalta, hogy akkor lehet nagyot előrelépni, ha nem egyetlen ember elképzelése határozza meg a munkát, hanem egy csapat dolgozik együtt.

A közösségi szemlélet az épület működésében is megjelenne. Csibyék azt szeretnék, ha az Új Színház nem csupán olyan hely lenne, ahová a nézők az előadások előtt érkeznek, majd a taps után hazamennek. 

Az előadás ne érjen véget a tapsnál, hanem kapcsolódjanak hozzá más programok, és napközben is be lehessen jönni: meginni egy kávét, dolgozni, találkozni valakivel

– mondta Csiby. A tervet a szakmai bizottság is pozitívan értékelte, külön kiemelve a színház nyitott közösségi térré, például coworking irodává alakításának ötletét.

Csiby Gergely koncepciójának egyik alappillére a közösségépítés (Fotó: Laczkó Izabella)

Kortárs magyar drámák, független társulatok

A pályázatban a magyar dráma központi szerepének megőrzése mellett a kortárs szerzők műveinek nagyobb arányú bemutatása is szerepel. Csiby szerint egy nyitott, társadalmilag érzékeny színház egyik legfontosabb eszköze az új magyar dráma. Olyan műveknek is helyet adnának, amelyek ritkán vagy egyáltalán nem jutnak el a színpadig, emellett új darabok születését is ösztönöznék egy drámaíró műhely létrehozásával.

„Van egy gazdag drámai hagyományunk, amire lehet építeni, de legalább ilyen fontos, hogy legyen folytatása” – fogalmazott a rendező. A pályázatban többek között Molnár Ferenc, Örkény István, Pass Andrea, Wéber Kata, Pintér Béla, Székely Csaba és Fekete Ádám neve is szerepelt. A tervek szerint a repertoárban kortárs és klasszikus, zenés és ifjúsági előadások egyaránt helyet kapnának.

A csapat a független színházi alkotók számára is lehetőséget teremtene. 

A SWITCH program keretében minden évadban egy független társulat kapna egyéves rezidenciát az Új Színházban. 

A vendégcsapat nemcsak saját produkcióján dolgozhatna, hanem az intézmény előadásaiban és kísérőprogramjaiban is részt vehetne.

Csiby szerint a kőszínházaknak felelősségük, hogy lehetőséget teremtsenek a független alkotóknak. Egy ilyen együttműködés kiszámíthatóbb munkát és szakmai tapasztalatot adhat azoknak, akik korábban nem dolgozhattak hagyományos színházi keretek között. A kapcsolat ugyanakkor a befogadó intézménynek is előnyös lehet, hiszen új alkotók, másfajta gondolkodás és friss energiák érkezhetnek a társulathoz.

Streaminghez hasonló előfizetési rendszer

A nézők megszólításában is új megoldásokat keresnének. A hagyományos bérletrendszer mellett idővel egy digitális, előfizetéses konstrukciót vezetnének be, amely a streamingplatformok működéséhez hasonlítana.

Csiby szerint megváltoztak a kultúrafogyasztási szokások, ezért a színházaknak is alkalmazkodniuk kell ahhoz, ahogyan az emberek ma programokat választanak. Mint mondta, 

nehéz ma rávenni egy fiatalt arra, hogy előre, „vakon” húsz-harmincezer forintot szánjon valamire, amit csak három-négy-öt hónappal később néz meg. 

A streamingszolgáltatásokhoz hasonló előfizetéses rendszerben gondolkodnak, de a részleteket egyelőre nem árulta el.

Kopek Janka ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az új modell nem kizárólag a fiatalokat célozná: a digitális platformok és az előfizetéses konstrukciók ma már több generáció számára természetesek. A hagyományos és az újabb közönségszervezési formák egymás mellett is működhetnének.

A nemzetközi nyitás szintén fontos eleme a koncepciónak. Kopek Janka amerikai és németországi tapasztalataira támaszkodva olyan kapcsolatokat építene, amelyek révén a magyar színházi alkotók külföldön is bemutatkozhatnak. Csiby szerint a magyar dráma nem bezárja, hanem éppen ellenkezőleg, kinyitja a színház kapuit: „Honnan tudjuk, hogy mi a magyar, ha nem tudjuk, hogy máshol mi történik?” – tette fel a kérdést.

A szakmai bizottság a pályázat erősségei között emelte ki a közösségi szemléletet, a kortárs drámák iránti nyitottságot, a független társulatok befogadását és az új közönségszervezési megoldásokat. Ugyanakkor 

kérdésként merült fel, hogyan tud majd az intézmény a hasonló célközönségre építő fővárosi színházak mellett új nézőket megszólítani.

A testület azt is megjegyezte, hogy Csibynek nincs jelentős intézményvezetői tapasztalata, ám a felvázolt gazdasági vezetői háttér, az üzleti terv és a bemutatott szakmai csapat meggyőzte a bizottságot.

Generációváltás helyett generációk összekapcsolása

Csiby Gergely az interjúban arról is beszélt, hogy korábban nem gondolta volna, hogy negyvenéves kora előtt színházigazgatói posztra pályázik. Szerinte a magyar színházi életben sokáig bevett gyakorlat volt, hogy egy-egy vezető akár húsz-harminc évig is pozícióban maradt, ami több generáció számára megnehezítette az előrelépést. A mostani változást azonban nem egyszerűen fiatalok és idősebbek közötti váltásként értelmezi. A csapat az „integráló generáció” kifejezést használja: szeretnék beépíteni a korábbi alkotók tapasztalatait, és ezek mellé új gondolatokat társítani. 

Nem akarunk mindent eldobni, ami korábban működött. Éppen ellenkezőleg

 – fogalmazott Csiby az interjúban. (A teljes interjú ITT olvasható.)

Dörner Györgyöt is megkerestük

A vezetőváltás kapcsán lapunk Dörner Györgyöt is megkereste, aki közel tizenöt év után távozik az Új Színház éléről. A döntés nem érte váratlanul: mint fogalmazott, „nem voltak illúziói”. Amikor ismertettük vele a pályázatát értékelő szakmai bizottság kritikájának főbb pontjait – miszerint koncepciója elsősorban a jelenlegi arculat és társulat megőrzésére épít, érdemi művészi megújulást azonban nem kínál –, tömören reagált: „Butaság.” Hozzátette, hogy a bizottsági értékelést egyébként nem olvasta.

Csiby Gergely terveiről is kikértük a véleményét. Dörner elmondta, hogy a leendő igazgatót személyesen csak felületesen ismeri, ugyanakkor szimpatikusnak találta. A bizottság által megfogalmazott aggályokat, köztük Csiby intézményvezetői tapasztalatának hiányát és az új közönségrétegek megszólításának kihívásait, nem kívánta érdemben kommentálni.

A vezetői kompetenciamérés eredményéről Dörner elmondása szerint nem kapott tájékoztatást, és – mint jelezte – nem is érdeklődik iránta. Magát az alkalmassági vizsgálatot ugyanakkor támogatja, ám szerinte annak az állami vezetőkre is ki kellene terjednie, mivel az ő felkészültségük és alkalmasságuk még fontosabb kérdés.