– „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” A híres Tamási Áron-idézet az egyik dalának a refrénje is. Ön Marosvásárhelyen született, Budapest mellett lakik. Hol van otthon?
– A Kárpát-medencében. Annak idején, amikor elköltöztem otthonról haza, írtam is egy dalt erről, amely a Határon innen, határon túl címet kapta.
– A külhoni magyaroknak most a szokásosnál is hidegebb napjaik voltak: az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePacket, mondván, hogy az tagállami hatáskör. Ezzel ötvenmillió őshonos, köztük majdnem egymillió székely ember ügyét söpörték le az asztalról. Ez várható volt?
– Teljes mértékben. Jómagam több mint tíz éve foglalkozom és terjesztem a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiastatútumot. Annak idején koncertjeinken előadásokat tartottunk és aláírásokat gyűjtöttünk, tíz év alatt komoly és kézzelfogható eredményeket kellett volna elérnünk. Hogy ez nem történt meg, annak oka van!
– A nemzeti régiókért viszont még harcolunk. Ezt akkor is érdemes, ha borítékolható, hogy ugyanez a sors vár a kezdeményezésre?
– Hiszek abban, hogy az út maga a cél. Hogy az Európai Bizottságtól és Romániától nem sokat várhatunk, az bebizonyosodott az elmúlt évek során. De fontosnak tartom, hogy az ügybe azokat a román értelmiségieket is bevonjuk, akiknek transzszilvanista identitásuk is van. Csak akkor dőlhetünk hátra, ha minden lehetséges eszközzel megpróbáltuk kihozni a maximumot ebből.
„A cél megmutatni, hogy mennyivel erősebbek lennénk, ha a jó szándék vezérelne nemzettársaink iránt” Fotó: Havran Zoltán
– Tíz évvel ezelőtt még rengeteg nemzeti érzelmű tábor, fesztivál volt Magyarországon, az utóbbi években ezek mintha eltűntek volna a palettáról. Ezt az űrt töltené be az Őrzöm a lángot tábor?
– Az Őrzöm a lángot tábor próbatétel számomra. Meggyőződésem, hogy a megoldásokat nem mindig másoktól kell várni, hanem bizonyos tekintetben nekünk kell a dolgok élére állnunk. Még akkor is, hogy ha ez áldozattal és kockázattal jár. Kötelességemnek érzem tenni a magyar nemzeti táborért, függetlenül attól, hogy bizonyos témákban másként gondolkodunk.
A tábor azt erősíti, amiben egyetértünk. Ezzel a tudattal lehet hosszú távon egy egységes, jó és újra nagy dolgokra elhivatott magyar nemzetben gondolkodni.
– Sok nemzetben gondolkodó ismerősöm kifogásolta már, hogy nincs egy hely, ahol évente találkozhatunk, a hétköznapok ezt nem teszik lehetővé. Ilyen célja is van?
– Természetesen. A közös élmények megélése mozdít minket előre. Ha az még pozitív is, akkor csak jó irányba mehetünk. A tábor meghatározó pillére a Tégy valami jót kampány, amelyet röviden úgy kell elképzelni, hogy aki bejön a táborba, kap egy cetlit, és ráírja a helyszínen belüli jó cselekedetét, amelyet egy urnába fogunk gyűjteni, és a szombat esti tűzgyújtásnál felolvasunk. Ez természetesen nem kötelező, de bízom benne, hogy meghatározza az egész tábor hangulatát. A cél megmutatni azt, hogy mennyivel erősebbek lennénk, ha a jó szándék vezérelne nemzettársaink iránt.
– Milyen fellépők, programok lesznek?
– Ez egy zenei és kulturális rendezvény, ahol lehetőség szerint teret kívánok adni az összes magyarlakta régió valamilyen formájú képviseletére, ezzel is erősítve nemzeti összetartozásunkat. A programterv készen áll, ám ennek még csak egy része nyilvános.
– Kikre lehet számítani?
– Fellép a Historica és a Végvár zenekar, az előadók közül a köröstárkányi illetőségű Szakács Árpád Lovas István-sajtódíjas újságíró, a szilágysági Thököly Vajk költő, a dicsőszentmártoni születésű Pataki Tamás író, újságíró, Bagaméri László verselő, Tóth László felvidéki verselő, valamint Hajni és Tomi, akik zenés gyermekműsort fognak előadni. Én is fellépek egy húszéves jubileumi műsorral, megünnepelve a 2001-ben megvalósult első koncertemet Marosvásárhelyen.
– Milyen témája lesz még a tábornak? A magyar, székely hagyományőrzést hogyan kell érteni?
– A rendezvény fontos eleme a lengyel–magyar barátság ápolása, ennek okán bizonyos tekintetben megjelenik a Báthory 450. emlékév is, továbbá szeretnék bevonni olyan szervezeteket, mint például a péceli Wass Albert Társaság, a Patrióták vagy a Kárpát-Őr Alapítvány. Állandó programként lesz íjászat, jurtaállítás, kézművesprogramok, gyermekfoglalkozások, könyvbemutatók, kirándulás, borkóstoló, kerekasztal-beszélgetés, népdaltanulás és így tovább. Ám a program korántsem teljes, és szeretném bevonni a helyi önkormányzatot is.
– Kiket várnak a táborba?
– Minden korosztályt várunk, a helyszínen lehetőség lesz sátorozásra, illetve a környéken lesznek szállások. Viszont mindennél fontosabb az ifjúság megszólítása a nemzeti identitás kérdésben, ezért erre nagyon figyelünk. A tábor mottóját Wass Albert ihlette, aki szerint „együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”.
Friss információkért a tábor honlapját érdemes böngészni, vagy az esemény közösségi média-oldalán.
