„Hadihajón beutazni a nagy világot előkelő s úri dolog” – Bozóky Dezső sorhajóorvos, kalandos utazások krónikása és amatőr fotográfus fogalmazott így Két év Keletázsiában című 1911-es útirajza bevezetőjében. Ezt az előkelő és úri dolgot viszont nemcsak élvezte, hanem eleinte fényképein, később útinaplóiban is rögzítette a nagyváradi születésű érdeklődő doktor.
Bozóky Dezső komolyan vette a születése utáni évben, 1872-ben alakult Magyar Földrajzi Társaság alapszabályában is megfogalmazott célt, nevezetesen a távoli világok megismerését, a földrajzi ismeretek terjesztését, a földrajztudomány iránti érdeklődés felkeltését. Az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének katonaorvosaként 1905–1906-ban a Földközi-tenger keleti medencéjében, 1907 és 1909 között pedig a Távol-Keleten szolgált. Halálakor, 1957-ben a hagyatékában az első útjáról az Égei-tengeren és Kis-Ázsiában készített majdnem háromszáz kézzel színezett sztereó üvegdia, a távol-keleti szolgálata során fotózott 380 darab kézzel színezett sztereó fénykép, 720 darab szintén kézzel színezett sztereó üvegdia és hét fotóalbum maradt. Ez utóbbiban a sajátjain kívül vásárolt fotók is vannak. Az ügyes kezű fényképszínezők munkája növeli a képek értékét és kiemeli azokat a korabeli fotográfiák sorából.
Ennek a páratlan hagyatéknak a feldolgozására a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum vállalkozik; a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával elindították az Ázsiai Történeti Fotográfiák című könyvsorozatot, amelynek első kötete Bozóky Dezső legkorábban készített fotóit tartalmazza, mintegy kétszáz olyan felvételt, amelyek az Oszmán Birodalom végnapjait idézik meg. A kétnyelvű (magyar és angol), pazar kivitelezésű album sok szöveget nem tartalmaz, de éppen elegendőt ahhoz, hogy az érdeklődő és fáradhatatlan fotóst el tudjuk helyezni térben és történelemben. A képek három fejezetbe – Konstantinápoly, Bursza, Izmír – tömörítése is ezt szolgálja, a fotókhoz fűzött kommentárok is szűkszavúak, de informatívak, például Az ejübi temető, háttérben az Aranyszarv-öböllel (1906) vagy Konstantinápoly: Fogkefe- és fülkanálárus a Galata hídon (1905–1906). Elolvasva Fodor Gábor turkológus tanulmányát és végigböngészve az album képanyagát fogalmat alkothatunk az Oszmán Birodalom korabeli viszonyairól és a magyar állomáshajó konstantinápolyi tartózkodásának történetéről.
Fodor Gábor–Kardos Tatjána: Látogatás az Oszmán Birodalomba. Dr. Bozóky Dezső fotográfiái (1905–1906). Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum – MMA Kiadó, 2019.
