László szentté avatását III. Béla király kezdeményezte 1192-ben. Ekkor III. Celesztin pápa két bíborost küldött Váradra, hogy felülvizsgálják az itt történt csodákat. Miután számos gyógyulás szemtanúi lehettek,
1192. június 27-én a váradi székesegyház felett fényes csillag jelent meg, amely majd két órán át fénylett.
Ez az esemény adta a végső bizonyosságot a két pápai küldöttnek arról, hogy nem hétköznapi halandó ügyét vizsgálják. Szent László kultusza nem sokkal a halála (1095. július 29.) után elterjedni kezdett: nagyváradi sírja csodatévő zarándokhely lett, illetve peres ügyekben istenítéletek helyszíne. 1192 óta azonban nem halálának, hanem az égi jelenés időpontjának napján, június 27-én ünnepeljük a szent királyt.
A szerző a Sashalmi-Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője
Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet oldalán olvasható el.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!