„Az írás, a könyvek sora számomra ugyanaz, mint a tévé vagy a rádió: eszköz élmények, értékek, érdekességek, különlegességek megosztására. És aszerint, hogy mikor milyen lehetőség adódik erre, úgy változnak a közlésmódok. De a cél, a továbbadás, átadás, a zenehídépítés tudatossága mindig ugyanaz!” – vallja a szerző a ráhangoló fejezetben, amit a következő oldalon azzal egészít ki, hogy számára tökéletesen ismeretlen fogalom az irigység és a szakmai féltékenység. Ennek fényében különös értelmet kap a Budapestnek szentelt oldalon olvasható kínai mondás: „Válassz olyan munkát, amelyet szeretsz, és attól kezdve soha többé nem kell dolgoznod.”
A nyolcvan fölött járó Juhász Előd szerencsés kézzel ilyen munkát választott. Irigyelhetnénk, hogy mi mindenben volt része, de valószínűleg nem jut ilyen messzire, ha érdemtelen lett volna erre az útra. Friss szellemű, bizonyosan nem áll le. Készülőben lehet néhány kötete, amelyekben azt üzenheti, hogy hozzá hasonlóan kíváncsian, nyitottan fogadjuk be a világot, találkozzunk ezekkel a csodákkal, hogy mindezt majd lelkesen továbbadhassuk utódainknak.
Legyünk korrektek: ezt a lányainak üzente, utalva az unokákra, de mi, olvasók is megfogadhatjuk.
(Juhász Előd: Élmények világszerte – Zeneközelben. Nap Kiadó, Budapest, 2019, 220 oldal. Ára: 4700 forint)
