Tömött buksza

Gazdaságunk évről évre fehéredik annak ellenére, hogy az évtizedeken át virágzó feketepiac, a zsebbe fizetések és a számlagyárak óriási krátert ütöttek benne. A szokás azonban nagy úr, ami nélkülözhetetlenné tette a forgalomban lévő bankók hatalmas mennyiségét. Lehet-e mentőöv az elektronikus fizetés?

Alsónadrágokra nyomtatott euróbankjegyek Athénban. Legatyásodás előtt vagy után? Fotó: REUTERS/Yorgos Karahalis

A jelenség a szakembereknek is fejtörést okoz, noha nem csupán magyar sajátosságról van szó. Az eurózónában, illetve az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet, csúcsra járnak a bankjegy- és érmekészítő gépek, sőt a mostanihoz hasonló mértékű emisszióra (kibocsátásra) a 2008-as gazdasági világválság óta nem volt példa. Pár héttel ezelőtt – az Európai Központi Bank közlése szerint – megközelítőleg 19 milliárd euróval nőtt a forgalomban lévő euróbankjegyek mennyisége. Ennyit kellett egyszerre a piacra dobni a közös uniós valutából. Ahogyan a világgazdaságban a korábbi válságok ellenszereként, sőt most már a koronavírus okozta visszaesési félelmek kezelésére is, érthető, hogy az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve is dézsából önti a piacra a készpénzt.

Mi áll annak a bonyolult folyamatnak a hátterében, amelyhez ekkora fizikai pénzmennyiségre van szükség, illetve hová tűnik el ennyi bankjegy? A választ a Nézőpont Intézet elemzőjével, Flick Lászlóval kerestük, miután a készpénzállomány változása általános kiindulópontnak számít a rejtett gazdaságban végbemenő folyamatok vizsgálatánál. A szakember szerint az egyik ok az, hogy a készpénzes fizetések anonimek és visszakövethetetlenek, a magas bankjegyállomány egyértelműen kedvez az adóelkerülés különböző formáinak.

Felbecsülhetetlen károk

A szürke- és feketegazdaság térnyerésének kockázata magában rejti azt a veszélyt, hogy a vállalati verseny egyenlőtlenné válik, jelentős állami adóbevételek esnek ki és a lakosság szabálykövetési morálja romlik. Ennek ellenére Magyarországon az az érdekes jelenség tapasztalható, hogy bár a hazai készpénzállomány rekordmagas, évek óta folyamatosan nő a költségvetés személyi jövedelemadóból és általános forgalmi adóból származó bevétele. Jelentősen javult a lakosság szabálykövetési morálja is – hangsúlyozza az elemző, aki szerint a gazdaságfehérítés sikerét nem csupán a Központi Statisztikai Hivatal, hanem az Európai Bizottság jelentései és szakmai anyagai is alátámasztják. A brüsszeli bürokraták szerint egy számjegyűre, azaz kilenc százalékra csökkent az áfaadórés, a be nem fizetett és az összes, elvileg befizetendő forgalmi adó hányadosa. Ez az arány 2013-ban, a magyar gazdaságfehérítési küzdelem nyitányakor még 23 százalék volt. Kereskedelmünk 2018-ra a tisztulásban, azaz a fehéredésben már a közép-európai régió élmezőnyéhez csatlakozott, és felzárkózott Ausztriához.

Alsónadrágokra nyomtatott euróbankjegyek Athénban. Legatyásodás előtt vagy után?
Fotó: ReutersS/Yorgos Karahalis

– A készpénz magas aránya olyan pluszkiadásokkal jár, mint például a karbantartási díjak, a bankók, az érmék kezeléséhez kapcsolódó ráfordítások. Sőt még azok a biztonsági kiadások is drágák, amelyek a készpénztartás kockázatait igyekeznek mérsékelni. Így nem csoda, hogy a kormányzati adatok szerint akár évi 450 milliárd forintos állami költséget is jelenthet a hazai állomány kezelése. Egy felmérés szerint egy készpénzt kevésbé használó, ezáltal hatékonyabb gazdaság akár százmilliárd forintot spórolhatna meg az állam számára. Noha a hazai fizetési rendszer hatékonysága nő, az elektronikus tranzakciók aránya emelkedik, a magas állomány azonban továbbra is azt sejteti, hogy lenne még hol spórolni az állami és társadalmi kiadásokon – hangsúlyozza a szakértő, akit arról is kérdeztünk, hogy milliárdokban kifejezve mekkora lehet a rejtett gazdaság által okozott kár. Mint fogalmazott, a kérdéses összeg gyakorlatilag felbecsülhetetlen. A mérési kísérletek is többnyire csak a javuló vagy romló trendeket képesek jelezni és értékelni, nem pedig a szürke- vagy feketegazdaság valós méretét.

A gazdaság fehérítését és a készpénz visszaszorítását célzó intézkedéseknek alapvetően három formájuk van. Az elsőhöz sorolhatók a folyamatot segítő infrastrukturális fejlesztések, mint például a kártyaolvasó terminál telepítését támogató program, a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer, illetve az egyszerűsített, elektronikus adóbevallás. A második a törvényi szabályozás köre, amely egyrészt szigorításokat, másrészt adminisztrációs könnyítéseket jelent. Előbbire példa a jövedéki termékek készpénzzel való beszerzésének tiltása, utóbbira pedig a kisadózó vállalkozók kedvezményes adójának bevezetése. A harmadik beavatkozási lehetőség a pénzügyi tudatosság fejlesztése, amelyre a kormány 2017-ben dolgozta ki a stratégiáját. Ez azért fontos, mert a túlzott készpénzhasználat visszaszorításában nagy szerepük van a vásárlások esetén alkalmazott praktikus és biztonságos megoldásoknak, kiemelten a bankkártya használatának.

Csak amit kézben tartunk

Jogi szempontból is érdemes megvizsgálni a szabálykövetési morált, összevetve a készpénzforgalom, illetve a munka világa közti kapcsolattal. A fekete-, netán a szürkefoglalkoztatás gyakran kényszer szülte megoldás.

Az emberek többsége sokszor nem azért nem tartja be az előírásokat, mert nem szeretné, sokkal inkább a megrögzött szokások, a hagyományok nem adnak rá lehetőséget. E jelenség okai hosszú idő óta fennálló társadalmi, gazdasági problémákban keresendők – véli Kocsis Ildikó ügyvéd, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda alapítója. Szerinte fontos, hogy az előírások mennyire egyszerűek, közérthetők, alkalmazhatók.

– A fekete- és szürkegazdaság, illetve a pénzmozgás viszonyát boncolva mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak lehet takargatnivalója, és kialakulhat a kéz kezet mos kapcsolat. Ez addig működőképes, amíg a főnök és beosztott úgy véli, hogy a sajátos helyzetből mindketten előnyt kovácsolhatnak. Ám ha a munkakapcsolat megromlik vagy véget ér, előfordulhat, hogy a dolgozó érvényesíteni kívánja valós vagy vélt érdekét, és ekkor már nem biztos, hogy a helyzetből kilépő fél tartja magát a korábbi „betyárbecsülethez”. Ekkor derülhet fény a jogellenes munkabér-kifizetésre akár egy munkaügyi perben, akár az adóhatóság előtt. Többször találkozom olyan esettel, hogy a dolgozó bosszúból feljelenti munkáltatóját – mondja az ügyvédnő, aki szerint a helyzet további kérdéseket is felvet.

– Például feltételezhető, hogy a zsebbe kifizetett munkabér a „főnökhöz” is készpénzben, követhetetlen úton, illegálisan érkezett. Valószínű, hogy ezek a „bevételek” sem a könyvelésben, sem a számlázásban nem jelennek meg, netán színlelt szerződéssel „lefedett” ügyletből származnak. A feketebér-fizetésekből is újabb problémák adódhatnak. Nyilvánvaló, hogy annak a dolgozónak, aki például hitelt szeretne felvenni vagy lakást vásárolna, fontos a bejelentett munkabér, ami a későbbi nyugdíj mértékének szempontjából sem mellékes. Szembeötlő, hogy mindenki a biztonságra törekszik, ezért csak abban bízik, ami számára biztos és kézzelfogható: a készpénz hatalmában. Azt nem „láthatják” a hatóságok, azaz még ha illegálisan szerezték is, nem vehetik el. E szemlélet kialakulásához hosszú idő kellett, és nem is állítom, hogy könnyű rajta változtatni – vélekedik Kocsis Ildikó.

Mindezek alapján kérdés, hogyan lehet mérsékelni a hatalmas hazai készpénzmennyiséget. Segítene, ha minden munkabért csak utalással fizetnének ki a munkaadók. Viszont a bankszámlára kapott pénz jobban motivál az elektronikus költésre. A havi két részletben felvehető, százötvenezer forint erejéig – saját számlavezető banknál – ingyenes készpénzfelvételi lehetőség sok dolgozót az ATM-ek rendszeres használatára és a készpénzes fizetésre sarkall.

Naivitás azonban azt állítani, hogy hazánkban a hatalmas készpénzmennyiség csupán a megszokások és hagyományok számlájára írható. A tartósan alacsony kamatkörnyezet, párosítva a magas banki díjakkal, a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta nehezen múló bizalmatlanság nem mozdítja meg az otthon őrzött bankóköteget. Miközben az MNB az új bankjegysorozat bevezetésével gyakorlatilag lecseréli a sokszor visszakövethetetlen eredetű régi papírpénzeket, a magyarok azt hiszik el, amit látnak és kézben tarthatnak. Amit nem, az sokak számára nincs is.

Időjáték

A készpénzes bolti fizetések átlagosan 22 másodpercig tartanak. A tíz euró­nál kisebb összegnél mindössze 18 másodperc kifizetni a számlát, ötven euró felett azonban lelassulnak a vásárlók, mert tovább tart kikeresni a pénztárcából a megfelelő összeget – derül ki a német jegybank felméréséből, amely szerint készpénzzel fizetni mindennek ellenére gyorsabb, mint kártyával. A szakértők azt is tapasztalták, hogy az ötven és száz euró közötti vásárlásnál a bankós fizetések átlagos ideje már 34 másodpercre ugrik. Sokan ilyenkor kezdenek el azon agyalni, hogy nem lenne-e jobb kártyával fizetni. Kártyás fizetésnél az ellenérték kiegyenlítése átlagosan 29 másodpercet vesz igénybe, de itt is különbséget kell tenni az összeghatárok között. Németországban 25 euró alatt nem kell beírni a PIN-kódot, ebben az esetben átlagosan csak 15 másodpercig tart a fizetés, vagyis pár másodperccel gyorsabb, mint a készpénzes megoldás. Amennyiben kell a PIN-kód, akkor jelentősen nő az idő. Szerencsére itthon pár hete tizenötezer forintra emelték az érintős kártyás vásárlások esetében azt a limitet, ameddig még nem kell megadni a PIN-kódot. Így ezalatt nem kell kézzel hozzáérni a kártyaterminálhoz sem, ami a járvány idején különösen fontos.