Megosztó baptisták
Anton Novac budapesti szabó az 1870-es évek elején került az Alföldre. Miután felvette a baptista hitet, keresztény írásokkal és Bibliával kezdett kereskedni, így jutott el Nagyszalontára és Gyulára. Mivel beszélt románul, felvette a kapcsolatot a bihari magyar és román baptisták egyik úttörőjével, Mihai Corneával, aki 1875-ben merítkezett meg Gyulán. Közös erővel elérték, hogy Kétegyházán már 1891 telén baptista misszió működjön. A Méhkeréki Román Baptista Gyülekezet 1921-ben alakult meg. A neoprotestantizmusnak egyfajta civilizáló szerepe is volt a régióban. Az emberek szerették volna leküzdeni társadalmi korlátaikat, ám erre sem az oktatás, sem anyagi lehetőségeik nem adtak módot. Az új hit azonban elkezdte formálni az életeket, a családokat, a kapcsolatokat, a tanulmányokhoz, munkához való hozzáállást. Így alakult ki a magyarországi románok körében a kettős kisebbségi identitás, hiszen a neoprotestáns közösségekre máig kívülállóként tekintenek maguk az ortodox románok is.