Sokan vagyunk, akik ha azt a szót halljuk, hogy „nagybani”, emlékeinkben szakadt 200-as Merci képe dereng fel utánfutóval, amelyből potrohos, arany nyakláncos alak ordít korhatáros mondatokat.
A rendszerváltást megelőzően „nagybanin” a Bosnyák téri piacot értette mindenki, amely maga volt az őskáosz, a „megoldjuk okosba’” típusú seftesek Mekkája. A helyzet 1991-re tűrhetetlenné vált, ekkor építette fel a fővárosi önkormányzat magánbefektetők bevonásával az új Budapesti Nagybani Piacot a Nagykőrösi úton, karnyújtásnyira az M5-ös autópályától.
Azóta a nagybanin az őstermelők és kiskereskedők mellett megjelentek az importőrök és a nagykereskedők raktárházai, a hűtő- és érlelőházak, immár a terület felét ezek foglalják el. A helyiek szerint manapság összehasonlíthatatlanul kisebb a tere az ügyeskedésnek. Helyette a személyes kapcsolatokon alapuló bizalom és az áruk minősége került előtérbe. E pozitív változásokat a piac helyiséggazdálkodási igazgatója, Kovács László azzal is alátámasztja, hogy ma már nemcsak a NAV Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszere (EKÁER) tizedeli a csalókat, de a NÉBIH is könnyen vissza tudja követni az áru útját egészen a termőhelyig.
Kötelező a ládákon tételesen feltüntetni minden származási információt, és a piaci házirend is meghatározza a követendő etikai normákat. Akit például áru átcsomagolásán érnek, azt örökre kizárják a piacról, és ugyanígy, ha valakinek eszébe jut jelöletlen vagy importtojásokat hazai tojásként értékesíteni, lebukás esetén a csalási kísérlet közhírré tétetik, ezzel az illető szakmai renoméjának is lőttek.
Az igazgató által festett napfényes képet azért némileg árnyalja az a NAV-tól kapott információnk, miszerint idén eddig 437 ellenőrzést végeztek az ország nagybani piacán működő adózóknál, és több mint 8,7 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg a terhükre. Különösen az importárukkal kapcsolatos áfacsalások lehetősége vonzza a szervezett bűnözői csoportokat, az adóellenőrök is deklaráltan rájuk vadásznak. Tavaly bukott le egy társaság: spanyol epret csomagoltak magyar dobozokba, de azóta hasonló nagyságrendű esetről nem tudnak a fővárosi piac üzemeltetői. Egy biztos: nem az ezernyi vidéki kistermelő az, akiknél a fináncoknak sok babér terem, sokkal inkább a nagy láncok beszállítóinál érdemes vizsgálódniuk.