Zöldgallyeffektus

Libor Csilla mindig tisztelettel bánik az emberi maradványokkal. A vizsgálatok során meghatározza a nemüket, korukat, a csontokon látható patológiás elváltozásokat, s közben elképzeli az elhunytak életét és halálát. Látja a csontokban a fájdalmat, a nehéz sorsokat: a teljesen elkopott ízületeket, a koponyalékelés által ejtett és összeforrt lyukakat, combcsonttöréseket. A fiatal régész-antropológus munkájáról Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeum külső raktárában beszélgettünk.

A csákberényi avar kori temetőt mutatja be Szücsi Frigyes régész Fotó: Pesti Tamás Forrás: Fejér Megyei Hírlap– Pesti Tamás

Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeum külső raktárában Fejér megye beruházásaihoz kapcsolódó régészeti feltárások és megfigyelések során előkerült leleteket gyűjtik össze. Idekerülnek az embertani, valamint a még leltározatlan régészeti anyagok. A már feldolgozott darabokat máshol tárolják. Az embertani anyag leltározása a hetvenes évekre nyúlik vissza, a nagy múltú kollekciót Éry Kinga antropológus-régész alapította meg. Libor Csilla nem csak kutatói és terepi munkákat végez, a raktárban található antropológiai gyűjtemény kurátora is.

Kajászói hamvak

A raktárban polcok állnak, tele ládákkal, dobozokkal. A hatalmas területet két részre osztották: egyik felében a régészeti, másik felében az antropológiai leleteket tartják. Egy régészhallgató lány a dobozokra felírja a helységek nevét, ahonnan a kerámiák, kövek, urnák érkeztek, majd ábécérendben felhelyezi őket a polcokra. Az egyik ládán ez áll: Kajászó. A váli-völgyi településen, ahol az ott lakók Keve vezér emlékét őrzik, a régészek nagy méretű bronzkori urnatemetőt találtak. Az akkor élt emberek a halottaikat elégették, és a hamvakat urnába tették. Sokszor kisebb edényekben használati tárgyakat, ékszereket is helyeztek melléjük. Miután a régészek az urnákat kiemelték, fóliával körbetekerték, és ideszállították őket. Mivel az idők során feltöltődtek földdel, a hamvakat szitálással tudják kinyerni a kutatók.

Átsétálunk a másik oldalra, az antropoló­giai részhez. Szücsi Frigyes, avar korral foglalkozó régész kérésére Libor Csilla nemrég a bodajki X. századi és az avar temetőben talált embertani leleteket dolgozta fel. Szücsi Frigyes minden nyáron Csákberényben ássa az avar temetőt. Nemrég a területtől nem messze újabb lelőhelyre bukkantak. A helyiek szóltak a régészeknek, hogy azon a részen, ahol több évvel ezelőtt golfpályát építettek, a víz emberi maradványokat mosott ki. A szakembereknek nyolc sírt sikerült megmenteniük, majd a következő terv­ásatáson közel negyvenet feltárniuk.

A tervásatás a tudományos célból végzett, előre tervezett régészeti feltárás. Megelőző feltárást akkor végeznek a szakemberek, amikor tudják, a beruházás lelőhelyet érint. A megfigyelésnél csak felügyelik a földmunkákat, és ha bármi előkerül, azonnal feltárják, dokumentálják azt. A terepbejárásnál nem ásnak, a földön található kerámia-, fémleleteket gyűjtik össze. GPS-koor­dináták segítségével kirajzolódik a leletsűrűség, amely alapján meghatározzák, hol lehet a lelőhely. Ez általában szántóterületeken történik, mert jelentős számú leletet mezőgazdasági munka közben forgatnak ki a földből.

Libor Csilla a Pécsi Tudományegyetem történelem–régészet szakán végezte el az alap-, majd 2017-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a mesterképzést. Jelenleg az ELTE Biológia Doktori Iskola PhD-hallgatója. Dolgozott a Budapesti Történeti Múzeumban régésztechnikusként, rajzolt a feltárásokon, fotózott, mért, csomagolta a leleteket, dokumentációkat készített. Később a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett, majd tavaly januárban Székesfehérvárra hívták. Az Egyiptomi Magyar Régészeti Misszió tagjaként 2018-tól háromszor járt Luxorban. Februártól már­cius közepéig vett részt ásatásokon a Nílus nyugati oldalán, az egykori thébai nekropolisz területén.

A csákberényi avar kori temetőt mutatja be Szücsi Frigyes régész
Fotó: Fejér Megyei Hírlap– Pesti Tamás

Hiányzó lábcsontok

Libor Csilla történeti antropológiával foglalkozik, tehát történeti korú emberek maradványait vizsgálja. Az 1711 előtti időkben keletkezett és fennmaradt tárgyak régészeti leletnek, az utána lévők néprajzi anyagnak számítanak. Ezt a határvonalat az 1800-as években húzták meg, és azóta sem módosították.

Csilla irodájában, az asztalon kiterítve viszonylag teljes csontváz fekszik. Jobb oldali lábcsontjai hiányoznak. A római kori egyént 2018-ban Gorsiumban, a parkoló építésénél találták meg. Összesen nyolc sírt tártak fel, a mellettünk lévő dobozokba a többiek maradvá­nyait csomagolták.

Az antropológus az adatlapra rögzíti, hogy melyik csontot milyen állapotban találták meg. Ez lehet teljes, hiányos vagy töredékes. A nemi jellegeket is vizsgálják: ha a koponya férfias, de a medence nőies, akkor a medence a döntő. Az életkorbecslésnél több módszert alkalmaznak. A fogazatot és a csontvégzáródásokat nézik. Utóbbi 14 és 20 év között történik meg, afölött már a kopásokat elemzik. A koponyán sok mérőpont található, amelyek alapján statisztikákat, biológiai távolságszámítást végeznek, amelyekből rokonságra vagy teljesen más népességre következtethetnek. A csontokon a különböző elváltozásokat is vizsgálják. Csilla megmutatja, hogy a negyven év körüli férfi csigolyáján kisebb-nagyobb bemélyedések láthatók. Az illetőnek gerincet érintő sérve volt, amely már a csigolyatestbe is betüremkedett. Az antropológusok azt is képesek megállapítani, hogy a halál időpontjában milyen elváltozások voltak jelen a csontozaton. A sok betegség közül a tbc-t, a szifiliszt és a leprát is meg tudják határozni, de csak akkor, ha egyszerre több tünet látszódik. Abban az esetben, ha a gerincből kiáll egy nyílhegy, a halál oka viszonylag egyértelmű, de hogy az utolsó pillanatban mi történt, azt csak a Doktor Csont című sorozatban és hasonló filmekben tudják megállapítani – azonnal. A valóságban minden más.

– Sok esetben van reális alapja annak, ami a tévésorozatokban elhangzik, de néha bosszankodom – magyarázza Libor Csilla. – Amikor egészen apró darabokból fél nap alatt rakják össze a koponyát, akkor azért fogom a fejem. Vagy ha egy negyvenéves nőnél megállapítják, hogy nyolcéves korában balettozás közben eltörte a bokáját… Akkor még létezik a zöldgallyeffektus, tehát a nagy nedvességtartalom miatt a csontok nehezen törnek el. Ha mégis megtörténik, a gyerekkori törések általában úgy forrnak össze, hogy nem marad nyomuk.

Libor Csilla a székesfehérvári gyűjteményben római kori csontvázzal
Fotó: Havran Zoltán

Két férfi, egy nő, két gyerek

Néhány hónappal ezelőtt Piroska Eszter, az ercsi művelődési ház vezetője a székesfehérvári múzeumtól kért segítséget Eötvös József maradványainak kihantolásához, amihez antropológus jelenléte szükséges. Az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter 1871-ben hunyt el, és végakarata szerint Ercsiben, a Szapáry–Eötvös kápolna családi sírboltjában, nagyszülei mellett kívánt nyugodni. A történelem és a sírrablók nem kímélték a kápolnát, ezért Eötvös csont­jait átköltöztették Ercsi központjába, egy emlékmű alatti sírba.

– Elég kevés csontot találtunk, azokat is összekeverve – mondja Libor Csilla. – Két idősebb férfit, egy idősebb nőt és két gyermeket tudtam azonosítani. 2016-ban felújították a kápolnát, így a maradványokat hamarosan visszatemethetik. Mielőtt ez megtörténik, a DNS-vizsgálat alapján szeretnénk megtudni, hogy a nő melyik férfival állt rokonságban, és melyikkel nem. Akivel nem, az a férje, akivel pedig rokonság mutatható ki, az az unokája, Eötvös József.

Libor Csilla első önálló ásatását 2018 tavaszán vezette az M30-as autópálya építéséhez kapcsolódóan, Szalaszend határában. Húszezer négyzetméteren bronzkori külső település részletét tárták fel, valamint néhány honfoglalás kori sírt és vaskori házakat is találtak. Egy évvel később Szécsényben késő középkori, újkori temető ásatását vezette. A leletek többsége éppen az 1711-es év határán mozgott, volt közöttük korábbi és későbbi is. Gazdag temetőt, harminc pártát találtak koponyákkal együtt, azonkívül fémből készült fejdíszeket, gyűrűket, hajtűket, medálokat. Ezeket a tárgyakat jelenleg a Nemzeti Múzeumban restaurálják. Utána a szécsényi mú­zeumba kerülnek, de előbb Libor Csilla és kollégái feldolgozzák az előkerült leleteket.