Rosszabb a kínzókamránál

A romániai sürgősségi kórházak előtt rögtönzött sátrakban, a kórházfolyosókon, szerencsésebb esetben kórtermekben várnak sorukra­ a légzési nehézségekkel küszködő koronavírusosak. Az átoltottság terén Európában a sor végén kullogó Románia történelmének legsúlyosabb egészségügyi válságát éli át. Magyarország is segítséget nyújt: átvesz súlyos állapotú romániai betegeket.

Bukarest, 2021. október 12. Az új koronavírus előidézte Covid-19 betegségben szenvedő páciens a bukaresti Bagdasar-Arseni kórház koronavírus-részlegként működő intenzív osztályának folyosóján 2021. október 12-én. Romániában csaknem 17 ezer új fertőzöttet regisztráltak, és ez a járvány kitörése óta a legmagasabb napi esetszám az országban. Ezen a napon 442 ember meghalt a vírus okozta betegségben. MTI/AP/Andreea Alexandru Fotó: Andreea Alexandru Forrás: MTI/AP

Tíz ezrelék fölötti napi esetszámmal Kolozsvár az országszerte elszabadult koronavírus-járvány élmezőnyében jár. A mentőszolgálat telephelye üres, mert a mentőkocsik folyamatosan úton vannak, annyi a hívás. Az 1777 kórházi ággyal működő Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház az egyik legnagyobb az országban, azonban annak ellenére is, hogy az életmentő műtéteken kívül elhalasztottak minden más orvosi beavatkozást, nehezen tud megbirkózni a súlyos légzési gondokkal érkező rengeteg beteggel. Bukarestben és az ország néhány nagyvárosában ennél is súlyosabb a helyzet. A kórházudvarokon felállított rögtönzött sátrakban próbálnak helyet találni az újonnan érkező betegeknek. Intenzív terápiás osztályra szinte kiváltság bekerülni, ahol üres helyek rendszerint csak az itt ápolt betegek elhalálozásával szabadulnak fel.

A konstancai fertőzőkórház Covid-részlegén tűz pusztított október 1-jén Fotó: Europress/AFP

Egy-egy helyre több jelentkező is van, így a kezelőorvosnak kell eldöntenie, ki legyen a szerencsés kiválasztott, és jó esetben kinek találnak a környező megyékben üres intenzív terápiás ágyat. Addig a súlyos betegek oxigénadagolással próbálnak túlélni a kórházi ágyakon vagy az ágyak közé beszorított matracokon. Kinek mi jut.

A nagyvárosok sürgősségi betegápolási helyszíneiről készült fényképek és videófelvételek az indiai állapotokat juttatják eszünkbe – rémálmában sem gondolta volna az ember, hogy ez itt is bekövetkezhet. A tűrhetetlen kórházi állapotok miatt a pandémia neheze egyre inkább a háziorvosok vállára nehezedik.

Ha nincs hely a kórházban, a háziorvos feladata, hogy otthonukban kezelje betegeit. Ez persze csak abban az esetben lehetséges, ha a betegek idejében felhívják a háziorvost, és követik a tanácsait. A sürgősségen dolgozó szakorvosok szerint azonban egyre több az olyan fertőzött, aki súlyos állapotban, előkezelés nélkül érkezik mentővel a kórházakba. Ami azért nem meglepő, mert a romániai lakosság jó része nemcsak a koronavírus elleni védőoltást nem fogadja el, de orvoshoz sem jár. Vajas Tímea kolozsvári háziorvos szerint ők a legkiszolgáltatottabbak, mert félnek az orvostól és a kórháztól egyaránt. Vagy nem fordulnak háziorvoshoz idejében, vagy nem tartják be a felírt kezelést, így előbb-utóbb az intenzív osztályon kötnek ki. Nehéz megmondani, mekkora az ilyen betegek aránya Romániában, de a szakorvosok szerint a sürgősségi ellátásra érkezők többség ilyen.

Már számolni sem tudják

A fiatal kolozsvári háziorvossal a délután kettőkor kezdődő rendelése előtt tudok beszélgetni. Tegnap is nagyon nehéz napja volt, mert az ötórás rendelési idejére törvényesen előírt 21 beteg helyett hatvan személyt fogadott. Nem nehéz kiszámítani, hogy a pluszban vállalt egy-két órás hosszabbított programjában mennyi idő jut egy betegre. Ráadásul telefonon kell követnie az otthon ápolt betegek egészségi állapotát. Ha valakinek tartós a láza, változtat a kezelés menetén, ha viszont súlyosbodik a helyzet, nincs más választás, mint hogy a beteg hívja a mentőket. Ha épp szerencséje van, egy órán belül bejut a sürgősségi klinikára…

Miközben beszélgetünk, folyamatosan cseng Vajas Tímea a telefonja. Nem az előre időpontot kérő betegekkel van gond, hanem a váratlanul érkezőkkel, főleg a gyerekekkel.

– Nagyon gyatrán működik az iskolaorvosi rendszerünk. Sok iskolában egyetlen asszisztensnő dolgozik, iskolaorvosokból nagy a hiány. A tanügyi nővér minden apró tünettel hozzánk küldi a gyereket. El lehet képzelni, hogy egy Kolozsvár nagyságú városban mennyire túlterheltek a háziorvosi rendelők – panaszolja az egészségügyi szakember.

Vajas doktornő körzete így is nagyon jónak mondható, hiszen akiket az utóbbi hetekben leterített a vírus, azok 95 százalékban be voltak oltva, így túlnyomó többségük náthás megbetegedéshez hasonlóan, könnyen vészelte át a koronavírus-járvány tüneteit. Néhány oltatlan betege került kórházba, közülük egy lélegeztetőgépen van. Az idős asszony nem vette be a felírt gyógyszereket, de kórházba sem akart menni, amikor ezt javasolta neki a háziorvosa.

– Az elmúlt héten sokan átestek a víruson. Volt, aki értetlenkedve felhívott, hogy ilyen könnyű náthás tünetek miatt oltatta be magát. Erre szoktam mondani, örüljön, hogy az oltásnak köszönhetően csak ennyi volt – magyarázza az orvosnő, akivel eddig tart a beszélgetés, mert megérkeznek első betegei. Közben a szomszédos oltóközpontból is hívják: oda szokta irányítani a pácienseit, akik fel akarják venni az oltást. Kezdődik a délutáni nagyüzem a református egyház diakóniai központjának orvosi rendelőjében.

Egy másik magyar háziorvossal is találkozom, akinek éppen véget ér a délelőtti műszakja. Pontosabban Tóth Emőke ezt tervezte, de a rendelés végén derül ki, hogy a koronavírus tüneteit mutató és tesztelésre váró új betegei érkeznek. Gyorsan beöltözik védőöltözetbe, és külön helyiségbe vezeti a pácienseket. A gyanú beigazolódik, mindhármuknak pozitív lett a teszteredményük. Egy család tagjai, így saját gépkocsijukban mehetnek haza házi elkülönítőbe. A belső szobából kiszűrődő hangok szerint nagy az ijedelem, mindenki fél a kórháztól, de a doktornő higgadtan elmagyarázza, hogy ne essenek pánikba. Be kell tartani a kezelést, és naponta beszélnek telefonon.

Kérdem, ez hányadik betege ma. Reggel óta már számolni sem tudja, feleli. Miközben összeszedi az asztaláról a különböző feljegyzéseket, kimutatásokat és az egészségügyi igazgatóságnak küldött napi jelentéseket, azt mondja, az elmúlt harminc napban egyetlen szabadnapja sem volt. Háziorvosként még tavasszal vállalta el az oltást. A könnyebbnek mondható nyár után – amikor az emberek elkerülték az oltási központokat – most már jönnek tömegesen, mert megrémültek a pandémia fejleményeitől. Azonban a mostani „oltási lázat” sem tartja túl erősnek: sokkal több embernek kellene felvennie a vakcinát ahhoz, hogy a vírus ereje lanyhuljon. A kialakult helyzetért a tömegtájékoztatást és a közösségi médiát teszi felelőssé, mert rengeteg a félrevezető, nem szakemberektől származó téves információ, amelyek futótűzként terjednek. Az orvosnő több területen tenné kötelezővé az oltást, ahogyan ez már több nyugat-európai országban megtörtént.

Kullogó Székelyföld

A Kolozsvártól háromszáz kilométerre fekvő Sepsiszentgyörgyön nyugodtabb a helyzet. A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház a sárga zónában található, és Háromszéken a súlyosabb tüneteket mutató betegeket látja el. Habár átoltottság tekintetében Kovászna megye az utolsók között kullog Romániában – a másik székelyföldi megye, Hargita sincs sokkal jobb helyzetben –, a megyeszékhely négyezrelékes fertőzöttségi rátája még messze van a nagyvárosok tíz ezreléket meghaladó adataitól. A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója, András-Nagy Róbert ezt azzal magyarázza, hogy a székelyföldi települések nem zsúfoltak, másrészt lehet, hogy nem is annyira reális az alacsonyabb fertőzöttségi arány, hiszen jóval kevesebb tesztet végeznek. Az biztos, hogy a háromszéki egészségügyi intézményben is kemény munka folyik, ahova a kevesebb beteg miatt most már a szomszédos megyékből is hoznak sürgősségi ellátásra szoruló fertőzötteket. Másrészt a sepsiszentgyörgyi kórház az egyedüli a megyében, amelyiknek intenzív osztálya van.

– Tapasztalataim szerint a székelyföldi kórházak jól felkészültek a koronavírus-járvány negyedik hullámára. Azt is figyelembe kell venni, hogy milyen egy-egy kórház kapacitása és felszereltsége, és ennek függvényében mennyire tud felkészülni vészhelyzetekre. Mi egyelőre álljuk a sarat! – jelenti ki a székelyföldi orvos, aki azt szeretné, hogy kórháza minél tovább megőrizze a „vegyes szolgáltatás” elvét, azaz ne csak súlyos koronavírusos betegeket fogadhasson, hanem kezelni lehessen a kórházi felügyeletre szoruló krónikus betegeket is. Aggodalma érthető, hiszen ha egyre több a covidos beteg, a más szövődményekkel érkező páciensek nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Tiltakozás a román kormány járványügyi intézkedései ellen Bukarestben. A demonstrációt nacionalista

csoportok szervezték Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

A kórházigazgatónak felteszem a kérdést: a székelyföldiek miért félnek az oltástól? A választ nem tudja, azt viszont ellentmondásosnak tartja, hogy miközben Székelyföldön magasan vezet a magyar kormány népszerűsége, a magyarországi átoltottság arányától mégis messze elmarad a székelyföldi.

– Nagy a hiányérzetem az országos oltási kampánnyal szemben. Annak örülnék, ha „név szerint” lehetne megszólítani az embereket, azaz a képzettségi szintnek megfelelően az egyetemi tanártól a földművesig mindenkinek tömören elmagyaráznánk, hogy mit jelent az oltás. Miközben a közösségi oldalakon hatalmas ellenkampány folyik, jó volna ezt szakszerűen és hatékonyan ellensúlyozni. Elég adat áll rendelkezésünkre, hogy tisztán lássuk: az oltás az egyetlen hatékony megoldás! – fogalmaz dr. András-Nagy Róbert sepsiszentgyörgyi kórházigazgató.

Lehetetlen beszélgetések

Az egészségügyi dolgozók érdekvédelmét ellátó Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke, Vasile Neagovici a nagy nyári ellazulással magyarázza a világot bejáró romániai egészségügyi fiaskó elrettentő képeit. A háromszéki szakember szerint a viszonylag jobb székelyföldi adatok is megváltozhatnak egyik napról a másikra. Országszerte mindenhol alábecsülték a negyedik hullám következményeit, és ez meglátszik a járvány gyors terjedésén, miközben az emberek továbbra sem tartják be a járványügyi előírásokat.

– Igazából azzal van szerencsénk, hogy bukaresti döntés alapján a szakorvosok elnapoltak sok műtétet és egyéb beavatkozást. Amíg ez a rendelet nem született meg, óriási volt az egészségügyi személyzetre nehezedő teher – magyarázza a szakszervezeti vezető, aki arra már nem is mer gondolni, mi lett volna, ha az előző szociáldemokrata kormány nem emeli meg az orvosok és a többi egészségügyi alkalmazott fizetését 2018-ban.

– Ha 3700 lejt (mintegy 260 ezer forintot – M. J.) keresne ma is a szakorvos, mint három évvel ezelőtt, a teljes egészségügyi rendszer összeomlott volna – mondja Vasile Neagovici.

Amikor e sorokat írom, az országban 15 733 új fertőzöttet és 390 halálesetet jegyeztek (az elhunytak közül 351 személy nem volt beoltva).

A kórházakban 17 432 covidos fertőzöttet kezelnek (közöttük 486 kiskorút), az intenzív osztályon rekordszámú, 1676 beteg található. Bukarestben 15 ezrelék a fertőzöttségi ráta. Egy bukaresti szakorvos román újságíróknak azt nyilatkozta, elképesztő telefonbeszélgetései vannak a halálos ágyukon fekvő betegek hozzátartozói­val, akik egy része azzal vádolja az orvosokat, hogy a betegeket félrekezelik, merthogy koronavírus-járvány nem létezik.

A kolozsvári taxis nincs egyedül: hasonló gondolkodású emberek miatt vergődik az ország történelmének legnagyobb egészségügyi válságában.

Borítókép: Páciens a bukaresti Bagdasar-Arseni kórház koronavírus-részlegének folyosóján. Üres helyek többnyire csak a betegek elhalálozásával szabadulnak fel (Fotó: MTI/AP/Andreea Alexandru)