Arra nincs adat, hogy mennyi az elektronikai hulladék a több mint 16 millió tonnára saccolt deonari szeméthegyekben, amelyek India legnagyobb és legrégebbi ilyen jellegű képződményei. A hegyek részben a tengerben végződnek, de több nyomornegyed is épült a szemétdombokra, illetve mellé. Annak ellenére élnek ott emberek, hogy a bomló hulladék káros gázokat, például metánt, hidrogén-szulfidot és szén-monoxidot bocsát ki. 2016-ban hónapokon át égett a szemét, hatalmas füsttel takarta be a nagyvárost. Egy 2011-es tanulmány szerint a hulladéklerakókban keletkezett szeméttüzekből származó részecskék adják a városi légszennyezés 11 százalékát. Mumbaiban 26 éve folyik bírósági eljárás Deonar bezárásáért, de a hulladéklerakás folytatódik. (Egy 2020-as tanulmány 3159 ehhez hasonló szeméthegyről szólt az országban, amelyek összesen nyolcszázmillió tonna szemetet tartalmaznak.)
India hulladékhegyei régóta bosszantják a tisztviselőket és a politikusokat.
Október elsején Narendra Modi miniszterelnök közel 13 milliárd dolláros nemzeti tisztasági program elindítását jelentette be. Ennek elemeként számos hulladékfeldolgozó épül, amelyek fokozatosan felváltanák a szabadtéri szeméttelepeket, mint amilyen a deonari. A szakértők azonban borúlátók. Azt mondják, a terv kisebb városokban működhet, de nehezen számolhatók fel a metropoliszok gigantikus szeméthegyei.
– A politikusok elismerik, hogy ez probléma, de közben mintha elfogadnák, ha nagyvárosokban akarunk élni, mint például Mumbai vagy Delhi, ezek a szeméthegyek vele járnak – mondta a brit hírügynökségnek Dharmesh Shah, a Global Alliance for Incinerator Alternatives (Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért) nevű szervezet helyi koordinátora. Ez a szervezet a hulladék csökkentését szorgalmazó csoportok koalíciója.
Az indiai állam 2000 óta kéri szemetük feldolgozását az önkormányzatoktól, de a legtöbb érintett csak részleges sikerről számol be, például azért, mert nincs elegendő hulladékkezelő.
Mumbai, India kereskedelmi és szórakoztató-fővárosa, mintegy húszmillió ember otthona, csak egy ilyen üzemmel rendelkezik. Most terveznek egy hulladékégetőt – éppen Deonarban. Modi miniszterelnök zöld munkahelyeket vár a programtól, de ez aggasztja a hulladékgyűjtőket, akik egész életükben ezt a munkát végezték. A 2016-os tűzvész után egyébként is sokkal nehezebbé vált számukra a hulladékhegyek elérése. Az önkormányzat biztonsági őrökkel védi a területet, hogy a hulladékgyűjtők ne menjenek be és ne gyújtsanak tüzet. Akiknek mégis sikerül besurranniuk, azokat megverik, őrizetbe veszik. Néhányan megvesztegetik az őröket – naponta legalább ötven rúpiát kérnek az elnéző biztonságiak a bejutásért fejében –, vagy az őrjáratok érkezése előtt lelépnek a gyűjtött értékkel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!