Szegedy-Maszák Györgyné Holló Valéria gyűjteményének első darabjai 1952-ben kerültek be az egri múzeumba, miután államosították a műkereskedő, néprajzgyűjtő budapesti népművészeti üzletét, amely egyedülálló volt a maga korában – mondja Zábrátzky Éva néprajzkutató, az egri Dobó István Vármúzeum főmuzeológusa. A gyűjtőnő leszármazottait képviselő Szemerkényi Ágnes és családja idén márciusban újabb 152 tárgyat ajándékozott a múzeumnak, amelynek a Holló Valériától származó gyűjteményi egysége ezzel elérte a 2020-as darabszámot. Ebben olyan korai tárgytípusok is szerepelnek, amelyeket a XX. század végén már nem lehetett terepen gyűjteni.
Holló Valéria magyar népviseleti sorozatát Viski Károly néprajzkutató már 1944-ben példa nélkülinek nevezte. Azokban az években csaknem száz női és férfi magyar öltözetet tartalmazott, beleértve az alsóruhaféléket, egyes esetekben a lábbelit. Az erdélyi Kalotaszegről harminc teljes viselet származott. Figyelemre méltónak számítottak a kollekció szomolyai és gömöri pásztorviseletei, lakodalmi öltözetei, palóc ingpántjai. A cserépanyag nyolcszáz, a bútorkollekció hetven darabból állt.
Holló Valéria gyakran kölcsönzött népviseletet színészeknek, táncegyütteseknek, hirdette ennek lehetőségét a korabeli újságokban, többek között a Színházi Életben. Megrendelői között volt Fedák Sári és Bajor Gizi, de adott kellékeket a Ludas Matyi című filmhez is. A Nagykarácsony éjszakája című 1934-es előadás gyermekszínészei szintén az ő gyűjteményének ruháiban léptek fel.
A kivételes néprajzi anyagra külföldi múzeumok is felfigyeltek. Az offenbachi bőrmúzeumnak Holló Valéria Békés megyei ködmönt szállított, a helsinki múzeumnak egy teljes népviseletet. Amikor 1939-ben Lembergben felállítottak egy magyar szobát, ellenszolgáltatás nélkül 38 tárggyal járult hozzá a kiállításhoz. Az 1940. évi New York-i világkiállításra hatvan tárgyat küldött, köztük különlegesen szép szűröket.
Mindemellett munkalehetőséget is teremtett a falvak lakóinak: vásznakat szövetett és dolgoztatott fel, viseletek hiteles másolatát készíttette el helyben, fazekasoktól, fafaragóktól rendelt. A kézműiparosoknak hitelintézetet hozott létre, és részt vett a Tücsök Irodalmi és Művészeti Szövetkezet 1939. évi megalapításában. Az első érvágást a második világháború jelentette számára: csaknem négyszáz tárgyat veszített ekkor.