Harminc nap

A NASA szeretne visszatérni a Holdra, de úgy tűnik, a mérnökök becslési képessége nem javult ötven év alatt.

Cape Canaveral, 2022. június 6. Az Orion amerikai ûrhajó egy Artemis hordozórakétával összekapcsolva az összeszerelõ csarnokból a Kennedy Ûrközpont kilövõálláshoz indul a floridai Cape Canaveralben 2022. június 6-án. Az álláson teszteket hajtanak végre és a visszaszámolás folyamatát gyakorolják, mielõtt a NASA az Orion legénységi kapszulát utasok nélküli tesztrepülésre a Holdhoz küldi, amelyet megkerülve az ûrhajó visszatér a Földre. MTI/AP/John Raoux Fotó: John Raoux

Az Artemis-program egy férfi és az első női űrhajóst szeretné a Hold déli oldalára szállítani még ebben az évtizedben. A déli féltekén még nem járt asztronauta, a terület azonban ideális lehet egy jövendő holdbázis kialakítására, mivel a feltételezések szerint jég és ásványi anyagok találhatók a környéken. Itt egészen más a Nap beesési szöge, szinte folyamatosan süti a nap, így az energiaellátás is megoldott. Ugyanakkor, amikor nincs napsütés, az Artemis rendszereinek képesnek kell lenniük extrém hidegben, további energiapótlás nélkül dolgozni körülbelül nyolc napon keresztül.

A tervek szerint az első missziók rövid felszínen tartózkodással járnak majd, miközben az űrhajósok a holdjárószerű bázison laknak.

Ahogy épül az állandó bázis, úgy hosszabbodik a tartózkodás is, két hónap az elérendő cél. Az eredeti tervek 2028-ra állandó holdi jelenlétről szóltak, ez valószínűleg a 2030-as évekre tolódik.

A NASA szerint a folyamatos emberi és robotos jelenlét szükséges az űr további meghódításához, elsősorban a Marsra szálláshoz.

Utóbbihoz május végén hozták nyilvánosságra, hogyan nézne ki a harmincnapos küldetés a Mars felszínén. Kétfős legénységgel számolnak, miközben a másik két asztronauta Mars körüli pályán kering. A Marsra szálló űrhajósok egy 25 tonnás, többfunkciós marsi egységet fognak használni, amelyet az emberes küldetés előtt küldenek a bolygóra. Ez biztosítja az asztronauták életben maradásához szükséges energiát és lakhelyet, ezzel tudnak közlekedni, és ez szolgál majd kilövőegységként is, hogy visszajussanak társaikhoz.

A nyomás alatt tartott egység egyszerre lesz tehát bázis és Mars-járó, így az összes tudományos munka helyben végezhető el.

Kurt Vogel, a NASA űrépítészetért felelős igazgatója elismeri, hogy az asztronautáknak időt kell hagyni, hogy hozzászokjanak a Mars részleges gravitációjához, amely a földi egyharmada. Ezért tervezi a NASA, hogy az űrhajósok először a Mars-járóval járnak körbe, és csak a hozzászokási időszak után bújnak szkafanderbe.

A harmincnapos küldetést idővel növelni szeretnék, akár ötszáz felszínen töltött napra is, ami összesen 916 napos küldetést jelentene. Ugyanakkor Vogel és csapata arra jutott, hogy ez még az igen távoli jövő, mert jelenleg az ellátási lehetőségek legkifizetődőbb és ár-érték arányban legmegfelelőbb formája az egy hónapos küldetés. A Mars-utazásnak természetesen feltétele a Holdra való visszatérés. A tervek között szerepel a Gateway holdbázis megépítése, amely a Hold körüli pályán keringve kiindulópontként szolgálna az űr távolabbi felfedezéséhez.

Borítókép: Az Orion amerikai űrhajó egy Artemis hordozórakétával összekapcsolva az összeszerelő csarnokból a Kennedy Űrközpont kilövőálláshoz indul a floridai Cape Canaveralben 2022. június 6-án. (Fotó: MTI/AP/John Raoux)