Kullancsok csípése, házi kedvencek – kutya, macska – harapása, fertőzött állat megérintése, nem megfelelően hőkezelt, illetve nem higiénikusan kezelt hús, tej fogyasztása, fertőzött víz ivása – néhány lehetőség, amellyel kórokozókat juttathatunk a szervezetünkbe. E kórokozók lehetnek paraziták, baktériumok, gombák és vírusok. Az állatról emberre terjedő fertőzéseket zoonótikusnak nevezzük. Ilyen a koronavírus, és ilyen a majomhimlő is. Tartja magát az a feltételezés, hogy a koronavírus-járvány a vuhani (Kína) halpiacról indult el – a vírusgazda nyestkutya lehetett.
A majomhimlő legvalószínűbb természetes gazdái Közép- és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, közöttük tünetmentesen terjed a vírus. A majomhimlő nevéből is látszik, hogy alapvetően főemlősöket érint a megbetegedés, amely a rágcsálókról vagy más fertőzött állatról történő sikeres átugrást követően emberek között is terjed. Az emberiség történelmét évezredeken keresztül alakító fekete himlő közeli rokonáról van szó – olvasható Kemenesi Gábor pécsi virológus Facebook-oldalán –, ahhoz nagyon hasonló tüneteket, de jóval enyhébb megbetegedést okoz. A fekete himlő felszámolása óta a majomhimlő lett a legfontosabb embereket fertőző himlővírus.
A kórokozót először majmokban találták meg 1958-ban, innen is kapta nevét – ma azonban már döntően rágcsálókban mutatják ki. Emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, akkor több száz megbetegedést regisztráltak. A vírust azóta más kontinensekre is behurcolták. 2003-ban az USA-ban több fertőzést is leírtak, amelyek mindegyike a pécsi virológus szerint visszavezethető volt egy házi kedvencként tartott, fertőzött társas prérikutya-állományhoz, ahol minden beteg érintkezett ezekkel az állatokkal. (A prérikutyák Ghánából importált rágcsálóktól fertőződtek meg.)
Ha az öt évvel ezelőtti járvány volt, akkor a most dokumentált 780 eset alapján ismét járványról beszélhetünk. A vírusnak két, genetikailag elkülönülő variánsa van: a Kongó-medencei és a nyugat-afrikai. Előbbi súlyosabb lefolyású és jobban terjedő, míg az utóbbi enyhébb megbetegedést okoz, és kevésbé terjed emberek között.
A kongói változatnak tízszázalékos a halálozási aránya – ezért van jelentősége annak, hogy az eddigi eseteket a nyugat-afrikai változat okozta, melynek halálozási rátája csak egyszázalékos. Május utolsó napján Kongó kilenc, Nigéria egy olyan halálesetet jelentett, amelyet ez a vírus okozott.
Idén Afrikán kívül az első kilenc megbetegedést Nagy-Britanniában fedezték fel – a mostani megjelenés előtt összesen nyolc beteget azonosítottak a szigetországban. Portugáliában és Spanyolországban korábban nem fordult elő ilyen eset. Ezzel szemben Spanyolországban június másodikán már 156-ra emelkedett az igazolt fertőzések száma: a legtöbbet, 139-et, a fővárost is magában foglaló madridi autonóm tartományban azonosították. Az eddig azonosított fertőzések mindegyike enyhe lefolyású. A madridi tartományi kormány korábbi tájékoztatása szerint a fertőzések többsége az egyik fővárosi szaunához kapcsolható, amelyet már be is zártak a hatóságok.
Az Egyesült Államokban tavaly két fertőzöttet találtak, akik nigériai utazásuk után betegedtek meg. Nagy-Britanniában és Kanadában a közelmúltban előforduló majomhimlős esetek többségét az egészségügyi intézmények olyan férfiaknál mutatták ki, akik más férfiakkal létesítettek nemi kapcsolatot. Ezzel kapcsolatban Ibrahima Socé Fall, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségügyi vészhelyzeti programjának regionális igazgatója azt mondta, ez új információ, amelyet megfelelően meg kell vizsgálni, hogy jobban megértsék az átvitel dinamikáját. David Heymann, a WHO korábbi veszélyhelyzeti részlegének vezetője azt állítja – őt a hu.euronews.com idézte –, a jelenleg leginkább elfogadott elmélet szerint a betegség gyors terjedése a meleg és biszexuális férfiakhoz köthető, akik szexuális úton adták át a vírust legalább két, tömeges megbetegedéseket okozó esetben, Spanyolországban és Belgiumban is.
A majomhimlővírus emberek közötti átvitele korlátozott, de megtörténhet szoros bőrkontaktus, cseppfertőzés, testnedvek és vírussal szennyezett tárgyak útján. Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint akár törölközővel is átadható a kórokozó. A fertőzéstől a tünetek megjelenéséig általánosságban 5–13 nap telik el. A kezdeti tünetek könnyen összekeverhetőek más megbetegedéssel: fáradtság, láz, nyirokcsomó-duzzanat, izom- és hátfájás egyaránt előfordul. A jellegzetes kiütések egy-három nappal a láz megjelenését követően jelentkeznek, főként az arcon és végtagokon. A kiütések más himlőfertőzéshez hasonlóan kiemelkednek, megtelnek folyadékkal, majd idővel kifakadnak, és leszáradnak. Kemenesi Gábor szerint a kiütések a nyálkahártyákon és egyéb testrészeken is megjelenhetnek, de kifejezetten a nyálkahártyán való megjelenést feltételezik a cseppfertőzéses terjedés mögött. A tünetek kettő-négy hétig eltarthatnak, specifikus terápiára nincs lehetőség, támogató kezelést szoktak nyújtani.
Azt olvasni, hogy az eredetileg a fekete himlő ellen készült vakcinák bizonyos fokú védelmet nyújtanak a közeli rokon majomhimlővírus ellen is. Mégis milyen fokú ez a védelem? Az 1979 előtt a fekete himlő ellen beadott oltásokkal kapcsolatban Müller Cecília azt mondta: pontosan nem lehet meghatározni a védettség szintjét. Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint a védelem elmúlt, és vannak olyanok is, amelyek szerint – mivel nem találkoztunk a feketehimlő-vírussal – nem tudhatjuk, hogy a „memóriasejtek” emlékeznek-e még a kórokozókra. A jó hír az, hogy a majomhimlős beteg általában két héten belül, mindenfajta terápia nélkül magától felgyógyul.
