Nincs speciális terápia

Június első napjaiban 27 országban 780 majomhimlővel fertőzött emberről tudott az Egészségügyi Világszervezet. Ez a különös kórokozó eredetileg állatokat fertőzött, majd átkerült az emberre. A feltételezések szerint a vírusgazda nyestkutya lehetett. A kór nehezen terjed emberek között, a járványügyisek abban bíznak, hogy nem alakul ki a koronavírus-járványhoz hasonló pandémia.

THAILAND-MONKEY BUFFET FESTIVAL-2021 Fotó: MAXIME GRUSS Forrás: Europress/AFP

A kongói változatnak tízszázalékos a halálozási aránya – ezért van jelentősége annak, hogy az eddigi eseteket a nyugat-afrikai változat okozta, melynek halálozási rátája csak egyszázalékos. Május utolsó napján Kongó kilenc, Nigéria egy olyan halálesetet jelentett, amelyet ez a vírus okozott.

Idén Afrikán kívül az első kilenc megbetegedést Nagy-Britanniában fedezték fel – a mostani megjelenés előtt összesen nyolc beteget azonosítottak a szigetországban. Portugáliában és Spanyolországban korábban nem fordult elő ilyen eset. Ezzel szemben Spanyolországban június másodikán már 156-ra emelkedett az igazolt fertőzések száma: a legtöbbet, 139-et, a fővárost is magában foglaló madridi autonóm tartományban azonosították. Az eddig azonosított fertőzések mindegyike enyhe lefolyású. A madridi tartományi kormány korábbi tájékoztatása szerint a fertőzések többsége az egyik fővárosi szaunához kapcsolható, amelyet már be is zártak a hatóságok.

Az Egyesült Államokban tavaly két fertőzöttet találtak, akik nigériai utazásuk után betegedtek meg. Nagy-Britanniában és Kanadában a közelmúltban előforduló majomhimlős esetek többségét az egészségügyi intézmények olyan férfiaknál mutatták ki, akik más férfiakkal létesítettek nemi kapcsolatot. Ezzel kapcsolatban Ibrahima Socé Fall, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségügyi vészhelyzeti programjának regionális igazgatója azt mondta, ez új információ, amelyet megfelelően meg kell vizsgálni, hogy jobban megértsék az átvitel dinamikáját. David Heymann, a WHO korábbi veszélyhelyzeti részlegének vezetője azt állítja – őt a hu.euronews.com idézte –, a jelenleg leginkább elfogadott elmélet szerint a betegség gyors terjedése a meleg és biszexuális férfiakhoz köthető, akik szexuális úton adták át a vírust legalább két, tömeges megbetegedéseket okozó esetben, Spanyolországban és Belgiumban is.

A majomhimlővírus emberek közötti átvitele korlátozott, de megtörténhet szoros bőrkontaktus, cseppfertőzés, testnedvek és vírussal szennyezett tárgyak útján. Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint akár törölközővel is átadható a kórokozó. A fertőzéstől a tünetek megjelenéséig általánosságban 5–13 nap telik el. A kezdeti tünetek könnyen összekeverhetőek más megbetegedéssel: fáradtság, láz, nyirokcsomó-duzzanat, izom- és hátfájás egyaránt előfordul. A jellegzetes kiütések egy-három nappal a láz megjelenését követően jelentkeznek, főként az arcon és végtagokon. A kiütések más himlőfertőzéshez hasonlóan kiemelkednek, megtelnek folyadékkal, majd idővel kifakadnak, és leszáradnak. Kemenesi Gábor szerint a kiütések a nyálkahártyákon és egyéb testrészeken is megjelenhetnek, de kifejezetten a nyálkahártyán való megjelenést feltételezik a cseppfertőzéses terjedés mögött. A tünetek kettő-négy hétig eltarthatnak, specifikus terápiára nincs lehetőség, támogató kezelést szoktak nyújtani.

Azt olvasni, hogy az eredetileg a fekete himlő ellen készült vakcinák bizonyos fokú védelmet nyújtanak a közeli rokon majomhimlővírus ellen is. Mégis milyen fokú ez a védelem? Az 1979 előtt a fekete himlő ellen beadott oltásokkal kapcsolatban Müller Cecília azt mondta: pontosan nem lehet meghatározni a védettség szintjét. Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint a védelem elmúlt, és vannak olyanok is, amelyek szerint – mivel nem találkoztunk a feketehimlő-vírussal – nem tudhatjuk, hogy a „memóriasejtek” emlékeznek-e még a kórokozókra. A jó hír az, hogy a majomhimlős beteg általában két héten belül, mindenfajta terápia nélkül magától felgyógyul.

A pécsi virológus szerint a majomhimlős fertőzés semmiképpen sem hasonlítható a koronavírus-járványhoz, nem várhatóak komoly esetszámok, hiszen ez a fertőzés nehezen terjed emberek között. Ugyanakkor korábban is voltak behurcolt esetek, minimális terjedéssel, ám ami a mostani esemény érdekessége, hogy egyelőre járványügyileg nem köthetőek az esetek egymáshoz, a terjedés módja, mintázata és a forrás tehát egyelőre nem vagy csak részben ismert. Azaz a nyaralást nem veszélyezteti ez az újabb kórokozó, de nem árt az óvatosság, a higiéniás szabályok betartása és minden más, amivel az egészségünket védjük.

Védőoltások

A közvélekedés szerint az első védőoltást – a fekete himlő ellen – Edward Jenner angol orvos dolgozta ki. Nos, a semmelweis.museum.blog.hu-n megjelent elemzés szerint ez nem teljesen így van. Egy angol gazda, illetve a Schöneweidében házitanítóként dolgozó német tanár Jenner előtt évekkel alkalmazta az utóbb az angol orvosnak tulajdonított módszert. Jenner egyvalamiben volt jobb náluk: a tudását elsőként ismertette meg a nagyközönséggel. Jennernek egy fejőnő azt állította, azért nem kapta el a gyilkos kórt, mivel korábban már megfertőződött az enyhébb tüneteket okozó tehénhimlővel. Jenner 1796-ban kertészének szellemi fogyatékos kisfiát a tehénvírussal fertőzte meg, majd később ugyanezt tette a halálos változattal. A fiú túlélte a tesztet. Jenner magán is kipróbálta az eljárást, neki sem lett baja. Rájött, hogy gyengébb kórokozóval védetté tehető a szervezet a virulensebbel szemben. Hazánkban 1876-ban vezették be a himlő elleni védőoltást, 1887-ben pedig a himlő elleni újraoltást. 1979-ben a himlő elleni oltás megszűnt, aminek oka, hogy 1977. október 26-án regisztrálták az utolsó fekete himlő okozta természetes halálesetet (Szomáliában). A Magyarországon 1979 után születettek már nem kapták kötelező módon a fekete himlő elleni oltást, az úgynevezett tüzes karcolást.

Borítókép: Több ezer makákó etetése a thaiföldi Lopburiban. Alapvetően főemlősöket érint a megbetegedés (Fotó: Europress/AFP)