Kullancsok csípése, házi kedvencek – kutya, macska – harapása, fertőzött állat megérintése, nem megfelelően hőkezelt, illetve nem higiénikusan kezelt hús, tej fogyasztása, fertőzött víz ivása – néhány lehetőség, amellyel kórokozókat juttathatunk a szervezetünkbe. E kórokozók lehetnek paraziták, baktériumok, gombák és vírusok. Az állatról emberre terjedő fertőzéseket zoonótikusnak nevezzük. Ilyen a koronavírus, és ilyen a majomhimlő is. Tartja magát az a feltételezés, hogy a koronavírus-járvány a vuhani (Kína) halpiacról indult el – a vírusgazda nyestkutya lehetett.
A majomhimlő legvalószínűbb természetes gazdái Közép- és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, közöttük tünetmentesen terjed a vírus. A majomhimlő nevéből is látszik, hogy alapvetően főemlősöket érint a megbetegedés, amely a rágcsálókról vagy más fertőzött állatról történő sikeres átugrást követően emberek között is terjed. Az emberiség történelmét évezredeken keresztül alakító fekete himlő közeli rokonáról van szó – olvasható Kemenesi Gábor pécsi virológus Facebook-oldalán –, ahhoz nagyon hasonló tüneteket, de jóval enyhébb megbetegedést okoz. A fekete himlő felszámolása óta a majomhimlő lett a legfontosabb embereket fertőző himlővírus.
A kórokozót először majmokban találták meg 1958-ban, innen is kapta nevét – ma azonban már döntően rágcsálókban mutatják ki. Emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, akkor több száz megbetegedést regisztráltak. A vírust azóta más kontinensekre is behurcolták. 2003-ban az USA-ban több fertőzést is leírtak, amelyek mindegyike a pécsi virológus szerint visszavezethető volt egy házi kedvencként tartott, fertőzött társas prérikutya-állományhoz, ahol minden beteg érintkezett ezekkel az állatokkal. (A prérikutyák Ghánából importált rágcsálóktól fertőződtek meg.)
Ha az öt évvel ezelőtti járvány volt, akkor a most dokumentált 780 eset alapján ismét járványról beszélhetünk. A vírusnak két, genetikailag elkülönülő variánsa van: a Kongó-medencei és a nyugat-afrikai. Előbbi súlyosabb lefolyású és jobban terjedő, míg az utóbbi enyhébb megbetegedést okoz, és kevésbé terjed emberek között.