Egy kis munka

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emlékére tartanak egyhetes rendhagyó megemlékezést Mezőberényben.

Forrás: Gulág Alapítvány

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emlékére tartanak egyhetes rendhagyó megemlékezést Mezőberényben. Az eseménysorozat július 18-án a Valahol Oroszországban című vándorkiállítás megnyitójával kezdődik a városháza aulájában a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány (Gulág Alapítvány) és a Mezőberényi Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében, arra emlékeztetve, hogy a berényi deportáltak nagy részét 1947 júliusában engedték haza. A Békés megyei városból vélhetően 558 főt vittek el a második világháború után Oroszországba, 53 személy sosem tért vissza.

A július 23-ig megtekinthető válogatás nem előzmények nélküli, hiszen – a mezőberényi relikviák kivételével – 2021 novemberében a fővárosban is bemutatták azt Nagyné Pintér Jolán, a Gulág Alapítvány elnöke szervezésében és Kovács Emőke történész, az alapítvány szakmai tanácsadójának útmutatásai szerint. Mezőberényben ezt az anyagot egészítik ki helyi vonatkozásokkal, emléktárgyakkal. Innen viszik Elekre, ahonnan az 1940-es években szintén elhurcolták a svábokat szovjet kényszermunkatáborba.
A városházán többek között megtekinthetők lesznek Fellner János gyűjtő hadifogolylevelei és Jakuba János Munkácsy-díjas festőművész szovjet hadifogságban készült alkotásai, amelyek Molnár Attila tulajdonában vannak. Jakuba János hadnagy 1945 februárjában, Budapest ostrománál esett szovjet hadifogságba, ahonnan 1947. július 15-én szabadult. Munkái hiteles kordokumentumok, tudjuk meg Kovács Emőke történésztől. De kiállítják az egykori hadifogoly, Mohos Andor családi levelezésének egy részét is. Az idén 102 éves Mohos (Windisch) Andor azon szerencsések egyike, akik túlélték a háború borzalmait. Két évig Kvezánban volt hadifogoly, 1947-ben szabadult. Hazatérése után 2004-ig mérlegképes könyvelőként, jogtanácsosként dolgozott. 1995-ben főhadnaggyá léptették elő, 2001-ben megkapta a Honvédelemért kitüntetés II. osztályát.
A mezőberényi emlékek közül Schiffer Mihály hazacsempészett bányászlámpáját, Gottschick Erzsébet vörösfenyő ládáját és Berg Ádám emlékkönyvét válogatták be a tárlat anyagába. Utóbbiban a szerző versei is olvashatók, de a visszatérés utáni történések is, hiszen az egykori deportált az 1950-es években fejezte be a jegyzetelést. Az egyedi hangvételű dokumentum a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárába kerül, Gyulára, Gottschick Erzsébet ládáját az alakulóban lévő mezőberényi sváb múzeum kaphatja meg.
Az időpontválasztást az indokolja, hogy 1947. július végén jött haza a mezőberényi svábok nagy része a málenkij robotnak nevezett „kis” szovjet munkáról. Visszatérésüket Szabó Árpád kisgazda politikus érhette el, aki 1947. szeptember 24-től 1948. április 16-ig földművelésügyi miniszter volt, 1947. december 31-ig közellátásügyi miniszter is. Korábban Mezőberényben tanított és politizált, ezért érezte szívügyének a berényiek sorsát.
A deportáltakról több kimutatás és adat is rendelkezésre áll. Az evangélikus egyháztól származó jegyzéken 519 név szerepel, másikon 555, a harmadikon 509. Körösi Mihály helytörténész és Győri Erika volt főiskolai tanár kiderítette, hogy az elhurcolt személyek közül 319 fő németnek vallotta magát ugyan, de nem vett részt jobboldali szervezetben. A büntetettek közül 36-an csak apai ágon voltak németek, 18-an csak anyai ágon, 15 főnek pedig sem az anyja, sem az apja nem volt sváb. Utóbbiak közt találni német családfő által örökbe fogadott gyereket is, valamint olyan házastársat, aki a munkatáborba önként követte a férjét vagy a feleségét.

Köhler Júlia helytörténész 559 deportáltat írt össze, ebből 53-an nem feleltek meg a meghatározott korhatárnak, amely a férfiak esetében 16 és fél évtől 45 és fél éves korig terjedt, a nők esetében 17 és féltől harminc és fél évesig. Adatai szerint Sahtiból 156 fő, Novo Sahtiból kétszázhetven, Krivoj-Rogból száztíz fő tért vissza, 53 elhunyt. A hazatérés időrendjét nézve 1945-ben 16, 1946-ban 22, 1947-ben 446, 1949-ben 22 személy érkezett haza Mezőberénybe. A történelmi Magyarország területén a szovjet kényszermunka egymillió magyart érintett, közel háromszázezer fő halálát okozva.A tárlat július 23-án zár Mezőberényben. Ugyanezen a napon nemzetközi konferenciát tartanak a városházán a málenkij robotról, a főtéren sváb családfákat állítanak ki, és ezekkel kapcsolatos beszélgetésekre invitálják a járókelőket. Ugyanitt két méter hosszú hajómakett is körbejárható lesz, arra utalva, hogy a svábok a Dunán érkeztek Magyarországra.