A két jégtörő egy hosszú távú és nagyszabású projekt részeként készült el, melynek célja, hogy megerősítsük Oroszország nagyhatalmi státuszát az Északi-sarkvidéken – fogalmazott múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök két nukleáris meghajtású jégtörő hajó avatási ceremóniáján Szentpétervárott. – A hajók hozzá fognak járulni a régió tanulmányozásához és fejlődéséhez, akárcsak a biztonságos és fenntartható hajózáshoz, valamint az északi-tengeri hajózási útvonal forgalmának növeléséhez – tette hozzá az orosz államfő.
Ez csak egyike a közelmúlt azon híreinek, melyek arra engednek következtetni: a térségben zajló nagyhatalmi versengés újabb fokozatra kapcsolt. Az Egyesült Államok még nyár végén jelentette be, hogy létrehozzák a sarkvidéki nagykövet tisztségét, a diplomata feladata pedig a másik hét sarkköri állam – Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország és Oroszország – közti együttműködés előmozdítása lesz. A döntésnek kiemelt jelentősége lehet a térségben folyó rivalizálás nyomán keletkező feszültségek kezelésében, tekintve, hogy Moszkva ukrajnai invázióját követően az említett államokat tömörítő Északi-sarkvidéki Tanács befagyasztotta munkáját, ezáltal pedig megszűnt az egyetlen egyeztetési fórum a térség államai és Oroszország közt.
Az Északi-sarkvidék több szempontból is stratégiai jelentőségű régió, a jövőben ez pedig csak tovább fog növekedni.
Az egyik ilyen tényező a klímaváltozás okozta globális felmelegedés miatt felbukkanó új szállítási útvonalak. Egyes előrejelzések szerint 2045–2060 környékére a Jeges-tengeren már egyszerű teherszállító hajókkal is meg lehet oldani a szállítmányozást, nem lesz szükség a most még elengedhetetlen jégtörőkre. Az így megnyíló kereskedelmi útvonalak jócskán lerövidítenék az Ázsia és Európa közti távolságot, ezáltal pedig jövedelmezőbb alternatívát nyújtatnának a Malaka-szoroson és a Szuezi-csatornán áthaladó útvonalakkal szemben.
Jelenleg a térségben az északi-tengeri hajózási útvonal az egyetlen, jégtörők segítségével hajózható kereskedelmi csatorna, az efeletti ellenőrzés jogát pedig Moszkva – habár ebben nincs egyetértés a sarkköri államok közt – sajátjának tekinti. 2021-ben rekordnövekedést tapasztaltak ezen az útvonalon, mintegy hatvan százalékkal nagyobb volt a teherforgalom, mint az azt megelőző évben. Az újabb útvonalak felbukkanásával rengeteg bevételre és gazdasági előnyre tehetnek szert azon államok, melyek fennhatóságukat ki tudják terjeszteni rájuk.