Embercsempészet visszafizetési garanciával

A fogva tartott embercsempészek öt büntetés-végrehajtási intézetet töltenének meg, ha az elkövetett bűncselekmény alapján tartanák fogva őket. 2023. január 10-i hivatalos adat szerint 2658 főt őriznek a hazai börtönökben. A főbb fogvatartási helyek átfedést mutatnak a magyarországi csempészirányokkal. Így Szeged, Kecskemét, Budapest börtöneiben éppúgy nagyobb számban vannak, mint Pécsett, Győrben, illetve Szombathelyen, Sopronkőhidán, de a szlovákiai útvonal felélénkülésével már Miskolcon is tartanak fogva embercsempészt. A nyugat-balkáni útvonal Magyarországi leágazásain legalább öt nemzetközi banda osztozik.

20221227 Budapest A menekülő embercsempész Budapesten a kisteherautójával szándékosan balesetet okozott, a rendőrautónak hajtott, majd elfutott a helyszínről, de a közelben elfogták. fotó: Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet Fotó: Teknős Miklós

Mielőtt részleteznénk az okokat, nézzük, hogyan épül fel a szervezett bűnözés egyik legnagyobb bevételét – hét év alatt a becsült érték három-négymilliárd euró – generáló nemzetközi embercsempész maffia. Pontosabban maffiák, hiszen a nyugat-balkáni migránsútvonal Magyarországon át vezető leágazásain legalább öt nemzetközi banda osztozik. Hazánkba az úgynevezett nyugat-balkáni útvonal északi leágazásán érkeznek a migránsok elsősorban Törökországból, Észak-Macedónián, Szerbián keresztül. A fő útvonal elágazása Belgrád térségében van, onnan a csapásirány Bosznia–Horvátország–Szlovénia–Ausztria, az északi elágazó pedig hozzánk vezet a szerbiai és újabban egyre gyakrabban a horvátországi zöldhatáron át. Innen főleg az M5-ös, M1-es útvonalat követve Bécs felé, illetve a horvát szakaszon Vas, illetve Győr-Sopron-Moson vármegye irányában Bécs az úti cél.

Szabályos hálózat

A bandák vezetői soha nem lépnek uniós területre, zömük saját hazájából – Szíriából, Afganisztánból, Marokkóból – irányítja a szervezőket, akik már a balkáni útvonalon találhatók, Törökországban, Észak-Macedóniában, Szerbiában, ott is Belgrádban és a Vajdaságban. Ők sem lépnek be az unió területére. A maffiatagok szabályos hálózatot alkotnak. A hazánkat értinő embercsempészést Szerbiában megtelepült szírek, egyiptomiak, irakiak, afgánok, időnként perzsák tartják kézben. A magyar határ közelében tanyákat vásároltak, a piszkos munkára, azaz a migránsok határon való átjuttatására helyi erőket is alkalmaznak, de az irányító akkor is a gyakran több nyelven is – arabul, pastuul, angolul, oroszul, szerbül, bolgárul – beszélő közel- vagy közép-keleti főnök. A kommunikáció gyakran négy-öt nyelven zajlik egy időben, így például a telefonlehallgatással nem sokra mennek a szerb hatóságok.

Szerb embercsempészek elhagyott autói Ásotthalom térségében, 2022. december 4. Fotó: Délmagyarország/Török János

Az irányítók és a szervezők mellett vannak, akik a pénzügyekkel foglalkoznak. A migránsok általában nem rendelkeznek annyi készpénzzel, hogy az EU-ba vezető teljes utat ki tudják fizetni. Helyettük otthon maradt hozzátartozóik netbankolva utalják megadott számlaszámokra az éppen megtett útszakasz szállítási díját.

A szállítást magát a szervezet legalsó szintjén lévő, gyakran alkalmi szállítók végzik, akik a feladat végrehajtását a szervezőknek fotókkal, videókkal dokumentálják, amelyeket feltöltenek például a TikTokra. A szervezők ezt rögzítve utalják az összeget a szállítónak. A Hawala egy informális pénzátutalási rendszer, földalatti banknak is nevezik. A pénzt közvetítői hálózaton keresztül, úgynevezett hawaladarok végzik, de a készpénz tényleges, fizikai mozgása nélkül. A szó természetesen arab, és transzfert jelent. Alapja a bizalom. Az embercsempészek a közösségi médiában hirdetik magukat, szolgáltatásukat, és különböző kedvezményeket is adnak. Van már például nagycsaládos kedvezmény, a 15 év alatti gyerekeket ingyen szállítják. Elfogás esetén pedig azonnali készpénz-visszafizetési garanciát is vállalnak a bűnözői csoportok.

Az elfogott embercsempészek döntő többsége szállító – többnyire fiatalok –, akiknek a kivonása fennakadásokat okoz az adott bűnszervezetben. Pótlásuk nem is olyan egyszerű, hiszen újabb és „vállalkozókat” kell találniuk, akik más harmadik országból vagy valamelyik európai országból fognak idejönni. A szállítókat sok esetben a TikTokon vagy a Facebookon toborozzák. Önéletrajzot kérnek, és alkalmassági vizsga is van. Ritkább a repülőgépes utaztatás, a menekülteket általában vízen vagy szárazföldön juttatják Magyarországra. A szerencsésebbek luxusautókban, mások furgonokban, átalakított kamionokban, üzemanyagtartályokban vagy épp traktor vontatta pótkocsin jutnak az osztrák határig. Mikor milyen szállítóeszközük van a felfogadott szállítóknak, akik jelen sorok írásáig 73 ország verbuváltjai.

Akárcsak a magyar börtönökben fogva tartott embercsempészek. Egy részük a környező országokból való, mint Románia, Szerbia, Ukrajna, Szlovákia, Ausztria vagy Bulgária, Lengyelország. Gyakori a szíriai, a török és a marokkói szállító is. Másik részük távolabbi, – egyebek mellett – ázsiai és afrikai országok polgárai, mint például Afganisztán, Algéria, Banglades, Egyiptom, India, Irán, Jemen, Jordánia, Irak vagy Tunézia. De vannak kubai, dominikai, brazil vagy vietnami származású fogvatartottak is. Gyakori, hogy Nyugat-Európában már menekültként regisztrált szírek, kurdok jönnek a tartózkodási engedélyükkel szabadon Magyarországra, hogy aztán innen migránsokat csempésszenek az unió nyugati országaiba. Nemcsak azoknak a szír elkövetőknek a száma növekszik, akik Németországból jönnek ide – ahol tartózkodási engedélyük van –, hanem az adott migránscsoportból kijelölt szállítók száma is nő, ezért sokszor nehéz megállapítani, hogy ki volt a sofőr. Hiába azonosítja a hatóság a szállítót, ő, ha akarna se tudna semmit a szervezetről, hiszen nincs beavatva a működési titkokba.

Mély konspiráció

Az embercsempész maffiák működésének alapja a mély konspiráció. A szállítók egy még nem használt kártyás mobilra kapják a GPS-koordinátákat, hogy hol kell felvenniük a migránsokat. Például Ásotthalom térségében, a határ menti erdő szélén, amikor ez megtörténik, érkezik a következő adathalmaz, merre, melyik úton, meddig kell szállítania a „rakományt”. A szállítót minden esetben több előfutó is megelőzi, akik jelzik, ha rendőri jelenlétet tapasztalnak. A rendőrség tapasztalatai szerint nagyon komoly ellenfigyelést folytatnak az embercsempész szervezetek. Több platformon is folyik ez a háború: figyelik a médiát, az internetes felületeket, akár a körözési listákat, a beszámolókat, hogy hol, mikor hány migránst fogtak el a magyar rendészeti szervek. A határ mellett pedig napi szinten a teljes határőrizeti rendszert. A nyomozók tapasztalatai szerint a haszon egy részét visszaforgatják a tevékenységükbe. Technikailag is igen felkészültek, tableteket, laptopokat használnak, hogy tudják biztosítani az internetes eléréseket. Egyesek a telefonos kommunikáció mellett rádiófrekvenciás eszközöket is bevetnek, sőt hívásblokkolókat is, hogy amikor a csempészakció folyamatban van, a migráns ne tudjon hívást indítani. Beszereztek éjjellátókat, infrakamerákat, ha kell, termoruhákat vesznek fel a hőkamera kikerülése érdekében. A felderítésbe, figyelésbe felderítő drónokat is bevonnak, így ráláthatnak a határszakaszra anélkül, hogy magyar területre lépnének.

A fogva tartott embercsempészek öt büntetés-végrehajtási intézetet töltenének meg, ha az elkövetett bűncselekmény alapján tartanák fogva őket. 2023. január 10-i hivatalos adat szerint 2658 főt őriznek a hazai börtönökben. A főbb fogvatartási helyek átfedést mutatnak a magyarországi embercsempészirányokkal. Így Szeged, Kecskemét, Budapest börtöneiben éppúgy nagyobb számban vannak, mint Pécsett, Győrben, illetve Szombathelyen, Sopronkőhidán, de az északkeleti, szlovákiai útvonal felélénkülésével már Miskolcon is tartanak fogva embercsempészt. Bakondi György szerint a magyar börtönökben fogva tartott embercsempészek plusz hárommilliárd forinttal terhelték meg 2022-ben az államkasszát. A január 10-i adat szerinti 2658 főből jelenleg 349 részesül vallási okok miatt külön élelmezésben, de ez a szám folyamatosan növekszik. A vallásgyakorlásnak megfelelően összeállított étkezés természetesen többletköltségekkel jár. A költségeket tovább növeli a tolmácsolás is. A tolmácsok igénybevétele változó intézetenként attól függően, hogy hány olyan fogvatartott van, akikkel a bv-sek által beszélt valamelyik világnyelven vagy fordítógép igénybevételével sem tudnak kommunikálni.

Nem csak az okoz problémát, hogy akár tizenöt-húsz nyelven kell folyamatosan szót érteni ezekkel az emberekkel. Sajnos egyre gyakrabban előfordul az is, hogy a fogvatartott olyan távoli ország egyedi nyelvét vagy speciális nyelvjárását beszéli, hogy már az adott nyelv beazonosítása is komoly kihívás. Ráadásul kevés olyan tolmács van, aki beszéli ezeket a ritkán használt nyelveket, így a tolmácsolás díja még borsosabb. Többletköltség az is, hogy a szóbeli kommunikáción túl a büntetés-végrehajtásnak idegen nyelvű házirenddel, tájékoztatókkal kell ellátnia a külföldi fogvatartottakat.

Borítókép: Kisteherautójával szándékosan balesetet okozó, egy rendőrautónak is nekiütköző embercsempész elfogása Budapesten, 2022. december 27. (Fotó: Teknős Miklós)