Ylva Johansson belügyekért felelős biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján az uniós bizottsági javaslat részleteit ismertetve közöle, a testület azt szeretné elérni, hogy az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatások tudatos igénybevétele bűncselekménynek minősüljön.
Az Európai Bizottság javaslata kötelező szankciókat ír elő a vállalatokkal szemben is az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények elkövetése miatt, és nem csak az egyénekre nézve.
Az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekért felelősségre vont jogi személyekre vonatkozó kötelező szankciók magukban foglalják a közhasznúságból való kizárásukat, illetve azon létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárását, ahol az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmény történt.
Az irányelv célja továbbá, hogy javítsa az áldozatok előzetes azonosítására és támogatására irányuló eljárásokat a tagállamokban.
Az aktualizált szabályok szerint a kizsákmányolás kategóriájába tartozna a kényszerházasság és az illegális örökbefogadás is.
Ez arra fogja kötelezni a tagállamokat, hogy nemzeti büntetőjogukban az ilyen magatartást emberkereskedelemként tüntessék fel – mondta az uniós biztos.
Az uniós országoknak új, nemzeti áldozatsegítő mechanizmust kell létrehozniuk az ilyen esetek azonosítására, valamint az áldozatok támogatása céljából. A nemzeti intézkedések a kapcsolattartó pontok kijelölésével meg fogják teremteni az átfogó európai áldozatsegítő mechanizmus alapját –közölte.
Az Európai Bizottság azt reméli, hogy az új szabályok bevezetése az embercsempészet csökkenéséhez vezet azáltal, hogy bűncselekménynek nyilvánítják az emberkereskedelem áldozatai által kínált szolgáltatások igénybevételét
– tette hozzá az uniós biztos.
Az Európai Bizottság közleménye szerin az EU-ban évente több mint hétezer ember válik az emberkereskedelem áldozatává. Az unióban tevékenykedő emberkereskedők éves bevétele eléri a 2,7 milliárd eurót. Az áldozatok többsége nő és lány. A férfi áldozatok aránya is növekszik, különösen a munkaerő-kizsákmányolás terén – közölték.
A javaslat az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé kerül. Elfogadásukat követően az új szabályokat a tagállamoknak át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe.
