A legrosszabb forgatókönyv az ukrajnai háborúban

Ukrajnának számolnia kell azzal, hogy Ciprushoz vagy a két Koreához hasonlóan megosztott országként fog tovább létezni mindaddig, amíg hosszú távú megoldást nem találnak a problémára – mondta lapunknak az ukrajnai háború egyéves évfordulója kapcsán Heinz Theisen, az Észak-Rajna–Vesztfáliai Katolikus Egyetem politológiaprofesszora, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének vendégoktatója. Mint fogalmaz: előbb-utóbb a nyugati kormányok is belátják, hogy nem lehet győztese ennek a háborúnak.

UKRAINE-CRISIS/BELGIUM-MODEL Fotó: YVES HERMAN Forrás: Reuters

– A nyugati kormányok azzal érvelnek, hogy egy agresszor állam megtámadott egy független, szabadságra vágyó országot, ezért kötelességük védelmet nyújtani neki. Azt mondják, hagy döntse el Ukrajna, hogy az Európai Unió vagy a NATO tagja akar-e lenni. Irracionálisnak tartja ezt a fajta felfogást? 
– Ez a morális megközelítés, amely a nemzetközi politikában nem működik. Én realista vagyok. Gondolnunk kell az országok földrajzi elhelyezkedésére és a többpólusú világrendre. Nem minden ország döntheti el, hogy hova szeretne tartozni, mert a földrajz határozza meg a sorsukat. Ha Mexikó a Szovjetunióhoz vagy Kínához szeretett volna csatlakozni, az Egyesült Államok azonnal megakadályozta volna. 

– Orbán Viktor miniszterelnök is úgy véli, egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a házszámát, a magyaroknak mindig a Moszkva–Berlin–Isztambul háromszögben kell elképzelniük az életüket. Moszkva tavaly többször utalt arra, hogy az ő szempontjából a közép-európai országok – köztük Magyarország – NATO-csatlakozása is egyfajta vörös vonal volt. Akkor ezeket a földrajzi-geopolitikai határokat mégis hol kellene meghúznunk? 
– Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, nem csupán geopolitikai, hanem geokulturális szempontokat is figyelembe kell vennünk. Mindenki tudja, hogy Lengyelország és a balti államok kulturálisan a Nyugathoz tartoznak. Ukrajna nagy részéről ez nem mondható el. Kulturálisan és a vallását tekintve sokkal inkább Oroszország felé orientálódik. Tiszteletben kell tartanunk a világ kulturális határait. Ezt kellett volna tennie a Nyugatnak az iszlám világban is, mielőtt beavatkozott s kudarcot vallott volna. Ukrajna részben katolikus nyugati és ortodox keleti részét, ha kettéosztották volna annak idején, nem itt tartanánk. Most már csak az ország semlegessége az egyetlen megoldás. 

– Szóba hozta a reálpolitikát: az előző német kancellárok mintha tisztában lettek volna ezzel a fogalommal, a szociáldemokraták is pragmatikus viszonyra törekedtek Oroszországgal, de most főnökük, Olaf Scholz jelenlegi kancellár szembemegy ezzel a politikával. Mi történt? 
– Az amerikaiak rákényszerítették akaratukat. Az elmúlt évtizedekben azt hittük, többpólusú lesz a világ, de az amerikaiak úgy döntöttek, hogy kétpólusúvá kell válnia, ebben Kína az ellenpólus, de Oroszországnak és Európának nem osztanak szerepet. A háború remek lehetőség az Egyesült Államoknak, hogy egyszerre gyengítse meg az oroszokat és az európaiakat. Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása tökéletesen jelképezi Amerika és Európa új viszonyát: ti hozzánk tartoztok, nem Oroszországhoz! A szociáldemokratákat tehát rákényszerítették erre a politikára, cserébe azzal fenyegették meg őket, hogy elveszítik Amerikát mint partnert. Ezt a német kormány nem akarta megkockáztatni. 

– Egy interjúban azt mondta, az orosz energiahordozókra kivetett uniós szankciók észszerűtlenek, Németország iparát veszélyeztetik. Látni már ennek a jeleit? 
– Igen. Nagyon sok ipari vállalat hagyja el az országot, többek között Kínába viszik a gyártósoraikat, ahol olcsóbb az energia. Magyarország okosan teszi, hogy humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, de ellenzi, hogy szankciókkal sújtsuk az orosz energiaszektort, mert jól tudja, annak ő fizeti meg az árát. Ukrajna érdekei nem lehetnek előrevalóbbak, mint Európai érdekei. Szükségünk van az orosz energiaforrásokra. Úgy látom, Európában csak Magyarország folytat észszerű reálpolitikát. 

– A nyugati fegyverek további szállításával fennáll a veszélye annak, hogy más európai országok is belesodródnak a háborúba? 
– Minél több fegyvert szállítunk, s minél inkább érzékeli Oroszország annak a veszélyét, hogy vereséget szenvedhet, annál inkább megnő annak a lehetősége, hogy például nukleáris fegyverekkel csap vissza, amivel teljesen elpusztítaná Ukrajnát. A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a fegyvert szállító országokat – akár Németországot vagy Lengyelországot – is megtámadná, mert ismerve az amerikaiakat ők nem fognak segíteni nekünk. Láthattuk, mi történt Vietnamban és Afganisztánban: azon nyomban kivonultak, amint észlelték, hogy szövetségeseik vereséget szenvednek. 

Borítókép: Ursula von der Leyen és Zelenszkij kézfogása a brüsszeli Mini Európa Parkban (Fotó: Reuters)