„Ne folytassunk kultúrharcot a NATO-ban!”

Az Orbán-kormány és a magyar közvélemény jelentős része kiáll a nyugati civilizáció értékei mellett — Mike Gonzalez ebben látja a fő okát annak, miért szánta el magát a Biden-kormány a magyarországi ellenzéki hátország nyílt anyagi támogatására. A washingtoni Heritage Alapítvány konzervatív kutatóintézet főmunkatársa telefoninterjúnkban David Pressman budapesti nagykövetről is kritikusan nyilatkozott.

– Twitter-üzenetében azt írta Samantha Power, az Egyesült Államok fejlesztési ügynöksége, a USAID vezetőjének budapesti videójára válaszul: a Biden-adminisztráció destabilizálni próbál egy NATO-szövetségest. Ahhoz hasonlította magyarországi politikájukat, mint ahogy keblükre ölelik az „Amerikát megvető” brazil és kolumbiai baloldali elnököket, Lulát és Petrót. Mit értett ezalatt? 

– Nem fér a fejembe, hogy a USAID milyen megfontolásból akarja pénzelni a magyar médiát. Kivéve persze azt az esetet, ha Orbán Viktor elnyomta volna a vele szemben kritikus hangokat. Ez lenne a helyzet? Két-három éve nem jártam már ugyan Magyarországon, de amikor ott voltam, a saját állításuk szerint Orbán-ellenes újságírók is meginterjúvoltak. Mi történt azóta? Eltűntek volna a színről? 

– A USAID sajtóközleményében legalábbis az áll, hogy Samantha Power találkozott Budapesten olyan újságírókkal, akiket függetlennek neveznek.

– Amerikában is létezik egy felfogás, amely szerint a konzervatívok azért szavaznak úgy, ahogy, mert nem áll a rendelkezésükre megfelelő információ. Szerintem viszont éppen azért, mert áll, és tisztában vannak vele, miről van szó. Tudja, mitől tartok? 

Attól, hogy a USAID a magyar médiának nyújtott támogatása éppenséggel az oroszok, Vlagyimir Putyin propagandájának malmára hajtja a vizet. 

Hogy ki tudják majd tenni az ablakba: lám, mit művelnek az amerikaiak a saját szövetségeseikkel! Amerikaiként nem hiszem, hogy ezzel kellene segítenünk Putyint.

– A USAID új közép-európai támogatási programját tavaly decemberben indították el. Miért volt erre szükségük az orosz–ukrán háború kellős közepén?

– Nem hiszem, hogy ennek Ukrajnához lenne köze. Sokkal inkább ahhoz, hogy az Orbán-kormány és a magyar közvélemény jelentős része kiáll a nyugati civilizáció értékei mellett.

– Azokkal ért tehát inkább egyet, akik úgy vélik, kultúrmarxista, „woke”-megfontolásokról van inkább szó, semmint biztonságpolitikai szempontokról?

– Nem gondolom legalábbis, hogy bármi olyasmiről, amivel a USAID vagy a washingtoni külügyminisztérium amerikai stratégiai érdekeket szolgálna. Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég úgy fogalmazott: „Eljutottunk ahhoz a ponthoz, ahol a külpolitika belpolitika, a belpolitika pedig külpolitika.” Pedig dehogyis, nem ez a helyzet! Nem hirdethetünk kultúrharcot a nemzetközi porondon!

– Mi lesz ennek az egésznek a kifutása? Hogyan érintheti a magyar–amerikai kapcsolatokat? 

– Nincs a kristálygömb a birtokomban. De a magam részéről azt szeretném látni, hogy az Egyesült Államok partnerként kezelje a magyar kormányt, tárgyalóasztalhoz ülve például Ukrajnával kapcsolatban. Nem pedig úgy, hogy a média támogatására költenek egy NATO-tagországban.

– Mi a véleménye David Pressmanről, a budapesti nagykövetükről, Power korábbi munkatársáról?

– Ellenséges Twitter-üzeneteket küld szét a magyarokról?! Nem hiszem, hogy ez az amerikai érdekeket szolgálná.

– Közeleg a 2024-es amerikai elnökválasztás. Elképzelhető, hogy ez az egész probléma azzal oldódik meg, ha a republikánusok újra átveszik az irányítást a Fehér Házban? 

– Én akkor leszek elégedett, ha azt látom, hogy konzervatív politikát ültetnek a gyakorlatba – tegyék ezt republikánusok vagy demokraták. Ha pedig progresszívet, akkor elégedetlen maradok.    

Borítókép: Samantha Power, a USAID vezetője David Pressman amerikai nagykövet és ellenzéki újságírók, civil szervezetek munkatársainak körében Budapesten (Forrás: Twitter)