Görgei Artúr varázsigéje

Kétszázöt éve, 1818. január 30-án született Görgei Artúr, az 1848–49-es szabadságharc honvéd tábornoka, hadügyminisztere, a honvédsereg fővezére.

Budapest, 2019. január 15. Görgei Artúr honvéd tábornok valós alakját és megítélésének változásait bemutató kiállítás részlete a megnyitó napján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2019. január 15-én. A tábornok alakját 416 mûtárgy, valamint multimédiás alkalmazások, filmek és számos kísérõprogram segítségével megidézõ, Az ismeretlen Görgei címû kiállítás június 23-ig látogatható. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

*

Leolvastam Önnek arczáról kételyét, vajjon áll-e igazán abbeli nézetem, miszerint a bécsi kormánynak emlitett hős tetteit nem a világosi fegyverletétel okozta.
Hiszen, hogy ama kivégzések, börtönözések, üldözések – melyekkel Haynau és a bécsi ministerium Magyarországot pacificálni, nyomban a komáromi capitulatió után, hozzáfogtak, a világosi fegyverletétel által legalább kimenthetők, ha nem is épen igazolvák: ezen állitást annyiszor kelle hallgatnom 13 év óta, hogy szinte leteszek már a reményről, hogy ezen közönségesen elterjedt balitélet megczáfoltatását valaha megérjem.

És pedig mily közel fekszik mégis ezen czáfolat!

Avagy talán a világosi fegyverletétel előtt nem végeztetett ki Haynau kötél és golyó által magyar hadi foglyokat? Báró Mednyánszky Lászlóra, Gruber Fülöpre, Hruby Györgyre s több hasonló sorsú áldozataira Haynaunak talán már senki sem emlékezik?!
Avagy talán azok közt, kiket ugyan e sors Világos után ére, nem valának-e olyanok is, kik a világosi fegyverletételben részt nem vettek volt?
Vajjon mi köze lehetett gróf Battyányi Lajosnak a világosi fegyverletételhez?

És nincsen-e ott a 13 aradi áldozat közt Dessewffy Arisztid, ki sem nem Világosnál, sem nem az oroszok előtt, hanem az osztrákok előtt, és nem is kényszeritve általuk (mivelhogy nyitva volt mögötte a török határra az út,) hanem szabad önhatározásból rakta le a fegyvert?
Avagy talán Magyar-Erdélyország törvényes intézményeit kevésbé teszik vala szántszándékos gúny tárgyává, – kevésbé tapodják-e lábbal az e kettős hazát elözönlő, s hozzá tapadván, rajta magukat kövérre szivó külföldi hivatalnokok, – avagy legalább kevesebb lesz-e ezek közt az erőszakos, a kaján, a hasznavehetetlen, ellenben több lesz-e köztük a tisztalelkü és kezü, akkor, ha én Orsovánál a törökök előtt, nem pedig Világosnál az oroszok előtt rakom le a fegyvert?!
(Viktring, 1862. sept. 24-én. Az idézetek forrása: Görgei Artúr: Gazdátlan levelek, 1867)

Kétszázöt éve, 1818. január 30-án született Görgői és toporci Görgei Artúr, az 1848–49-es szabadságharc honvéd tábornoka, hadügyminisztere, a honvédsereg fővezére.