Március két tömegbalesetet hozott. A hónap elején összeütközött az Athénból Thesszalonikibe tartó személyvonat és a Thesszalonikiből Láriszába tartó tehervonat. Több kocsi kisiklott, legalább három kigyulladt, többtucatnyian meghaltak, és közel százan sérültek meg. A balesetet valószínűleg emberi mulasztás okozta. A napokban Magyarország eddigi legnagyobb autós tömegkatasztrófája történt. Porvihar miatt összesen 42 jármű ütközött össze az M1-es autópályán Herceghalomnál, köztük hat kamion. Egy halottról tudni, harminckilencen sérültek meg, a közlekedésbiztonságról pedig vita folyik.
– A hasonló balesetek esetén a kockázat két tényező szorzataként alakul ki. Az egyik a kockázatot okozó dolog súlyossága, amely mérőszám halál esetén egy, a másik pedig a bekövetkezés valószínűsége, ez szintén egy, ha valamely dolog minden egyes esetben bekövetkezik. Ezek alapján például a halál valószínűsége egy, de hogy ez pont hatvanévesen következzen be, az már messze nem ennyi. A gyakorlatban inkább a mikrorizikó fogalmát használjuk, ami azt jelenti, hogy ha kiteszünk egymillió embert az adott helyzetnek, akkor abban hányan halnak meg. Egy mikrorizikó háromezer kilométer megtétele repülőn, kétezerötszáz-háromezer vonaton, 120 autóbuszon, nyolcvan autón, 15 biciklin és három motoron. A vonatbalesetek kockázata tehát alapvetően kicsi, igaz, a földrajzi helyzet és az ennek megfelelő helyi technikai fejlettség jelentős befolyásoló tényező – mondja Hetesi Zsolt környezetbiztonság-kutató.
Közlekedésbiztonságban a repülés nyer?
Számos statisztika bizonyította, hogy a repülés utaskilométerre számítva a legbiztonságosabb közlekedési mód. Ian Savage, a Northwestern University professzora számolta ki, hogy Amerikában 2000 és 2009 között a mérföldek arányában számolt utasmilliárdra jutó halálozás mindössze 0,07 volt a repülők, 0,43 a vonatok, 7,3 az autók és 213 a motorok esetén.
A svájci légi közlekedési baleseteket vizsgáló szakhatóság szerint egy a 15 millióhoz az esélye annak, hogy az ember légi balesetet szenvedjen, aminél tizenötször valószínűbb, hogy belecsap a villám.
A Massachusetts Műszaki Egyetem statisztikusa, Arnold Barnett számítása alapján azt lehet mondani, hogy az ember átlagosan 123 évig repülhet mindennap anélkül, hogy meghalna egy repülőszerencsétlenségben. Ha pedig a 39 legalacsonyabban rangsorolt társaságot vesszük, akkor is egy a kétmillióhoz az esélye egy balesetnek.
– A légi közlekedést a vasútnál veszélyesebbnek érezzük, hiszen a levegőben kiszolgáltatottabbak vagyunk, pedig a légi balesetek többnyire a felszállás vagy a leszállás idején következnek be, amikor esélyük van az utasoknak a túlélésre – teszi hozzá Jeney László geográfus, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
Szabó Csaba igazságügyi szakértő szerint azonban a helyzet nem ennyire egyszerű. Bár utaskilométerre számolva a repülés valóban biztonságosabb a vonatnál és más közlekedési eszközöknél, azonban a hétköznapi utas személyi kockázata kapcsán nem hasonlítható össze a kettő.
A légi közlekedésben ugyanis mindig magas az utaskilométer-szám, hiszen a repülés nagy távolságok megtételére való. Magyarországon viszont az átlagos vonatutazási hossz hatvan kilométer, míg repülni hat-hétszáz kilométer esetén szoktak az emberek.
Az utazás kapcsán a kényelem kérdése is érdekes. Számítások szerint három-négyszáz kilométer környékéig repülni ugyanannyi idő, mint vonatozni, átszállásos repülőút esetén pedig akár nyolcszáz kilométer is lehet az a táv, amelyet inkább megéri autóval megtenni. A reptérre az elmúlt évtizedekben szigorított biztonsági ellenőrzések miatt két-három órával indulás előtt ki kell érni, leszálláskor várni kell a csomagra, illetve be kell jutni a városba. Ezzel szemben a vonatpályaudvarok közel vannak a városközpontokhoz, az ellenőrzés messze nem olyan szigorú, jóval több csomaggal lehet utazni, és az utazás alatt többet lehet mozogni. Ez utóbbi az autós utazás esetén hiányzik, ám ott lehet megállni, ahol az embernek kedve tartja, ezért aki szeret vezetni, szívesen választja hosszabb útra is az autós közlekedést. A repülés kényelmi előnyei tehát már nem olyan egyértelműek, mint a XX. század során.
