– A felelős megtalálásában a probléma az, hogy többmozzanatos esemény történt, amelyeknek a következményei összemosódnak egymással. A videófelvételek tanúsága szerint az eseménysor egy kettes, majd többessé vált ütközéssel kezdődött, ennek következtében az utánuk érkező autók feltorlódtak, amelyeket részben álló helyzetben, nagy sebességgel érhetett el az érkező kamion vagy kamionok. Ez, vagy ezek egy részének a felelőssége talán könnyebben megítélhető a videófelvételek alapján, de azt aligha lehet utólag kideríteni, hogy mekkora kár keletkezett volna az első egy-két, esetleg nem is súlyos balesetből, ha nem préselődnek utóbb az autók egymásba – mondta el lapunknak Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke a szombati M1-es autópályán történt tömegkarambol kapcsán, amelyben öt kamion és 37 személyautó ütközött össze. Közülük 19 kiégett, egy személy elhunyt, 39 ember megsérült.
A jogi szakértő hozzátette: ez az oka, hogy a károkhoz tartozó felelősök kilétének megállapítása gyakorlatilag lehetetlen. Akinek casco biztosítása volt, a lehető leggyorsabban kártérítéshez jut. Kovács Kázmér arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan következtetés is adódhat, hogy ilyen mértékű porviharra nem lehetett felkészülni, ezért könnyen előfordulhat, hogy nem tudnak megnevezni felelősöket a baleset egyes mozzanatai tekintetében.
– Igaz, hogy a látási és útviszonyoknak megfelelően kell vezetni, de a közlekedési jog ismeri a mikroklimatikus tényező fogalmát, ami azt jelenti, hogy létezhet olyan időjárásfüggő körülmény, amire kellő gondosság mellett sem kell előzetesen számítani. Az is elképzelhető, hogy az autók ugyan lassítottak az autópályán, majd olyan képtelenül sűrű porfelhő érkezett, hogy már semmit sem lehetett látni. Előfordulhat tehát az is, hogy olyan megállapítás történik, hogy az autósok egy része nem felelős – magyarázta Kovács Kázmér.
Ebből adódhat akár az is, hogy miután a károk jelentős részéért nem lehet majd egyértelmű felelőst találni, ezért a biztosítók nem lesznek szőrszálhasogatók, és annak ellenére, hogy jelentős részben a konkrét felelős hiányában megtagadhatnák a kárrendezést, mégis a károk nagy részét ki fogják fizetni – tette hozzá. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) már jelezte, hogy ebben a kivételes esetben mindenki a saját biztosítójánál jelentse be a kárigényét. Az ügyvéd azt valószínűsíti, hogy az anyagi károk viselésének arányát a társaságok egymás között, egyezséggel fogják rendezni, de először a casco biztosítással rendelkezőket kártalanítják.
A Világgazdaságnak nyilatkozó műszaki szakértő szerint a látási és útviszonyoknak való vezetés sem biztosítja azt, hogy elkerülhető egy ilyen baleset, de a károkat jelentősen csökkentheti. Az Autóklub műszaki igazgatója, Gátfalvi Csaba szerint porátfúvás ismétlődő jelenség Magyarországon, ráadásul nemcsak ott, ahol mezőgazdasági szántóterület keresztezi a főútvonalat, vagy rögtön mellette található, hanem máshol is gyakran előfordul. Az egyik videón egyértelműen látszik, hogy a kamion sofőrje nem fékez, nem lassít, pedig a látási viszonyok gyakorlatilag a nullára csökkentek.
Rusznák András igazságügyi és gépjárműközlekedés-szakértő a Világgazdaságnak úgy fogalmazott a tömegszerencsétlenség kapcsán, hogy a rendőrség által kirendelt igazságügyi szakértőnek már csak azért sincs könnyű dolga, mert a rengeteg videóanyagon – térfigyelő és fedélzeti kamerák, mobiltelefonos felvételek – kívül a balesetben részt vevő autók paramétereit is figyelembe kell vennie.
– Az elemzés során képkockáról képkocára haladnak, ami 42 járműnél sziszifuszi munka. Ha voltak is féknyomok, azok a tűzben és a mentésben megsemmisültek, és az sem állapítható meg egyértelműen, hogy mi történt pontosan, amikor a porfelhőben eltűntek a járművek – hangsúlyozta Rusznák, aki arra számít, hogy egyértelmű felelőst műszaki, szakértői eszközökkel nem fognak tudni megállapítani, a vizsgálat pedig akár hat hónapig, egy évig is elhúzódhat.
Borítókép: Az M1-es autópályán történt tömegbaleset (Fotó: Police.hu)
